Rome in palatiis nostris. mensis Martii die XXIIII. Pontius, Rómában székelő orvietói püspök, a pápa római vicariusa és hat más, a szövegben megnevezett Rómában székelő püspöktársa jelentik, hogy Uasat-i Gergely, István és János kérésére, hogy a birtokukon épült, a Bold. Szűz tiszteletére emelt egyházukat minél többen látogassák, megengedték, hogy mindazok, akik őszinte bánattal, szabályszerűen elvégzett gyónás után a nevezett templomot a következő ünnepek alkalmából: a Bold. Szűz akármelyik ünnepén, továbbá karácsonykor, újévkor, vízkeresztkor, húsvétkor, áldozó csütörtökön, pünkösdkor, szentháromság napján, a templom felszentelésének az évfordulóján, szent kereszt két ünnepén, Ker. Szent János, Péter és Pál apostolok és az összes többi apostolok és evangelisták ünnepein, Szent István és Szent Lőrinc vértanúk ünnepein, az egyház-doctorok: Szent Jeromos és a többiek ünnepein, Miklós és Márton hitvallók ünnepein, azonkívül Mária Magdolna, Agnes, Lucia, Katalin, Margit, Cecilia és Erzsébet ünnepein, Mindenszentek ünnepén vagy az egyes vasárnapokon ájtatosság céljából meglátogatják, vagy akik Krisztus testét bűnbánó lélekkel kísérik, midőn azt a betegekhez viszik, vagy akik az esthajnali harangszókor három üdvözlégy Máriát imádkoznak, vagy akik a templom építésére, gyertyáira, felszerelésére bizonyos összeggel járulnak hozzá, mindannyiszor negyven napi búcsút nyerhetnek, ha az előírt feltételeknek megfelelnek és ha ehhez az ordinárius hozzájárul. (:Teljes szöveg.:) Záradékként ugyanazon az oklevélen Miklós, esztergomi választott és megerősített érsek mint ordinarius hozzájárulását adja az előbbi búcsúengedélyhez és az illetőknek maga is negyvennapi búcsút engedélyez. Strigonii, 1350. november 22. Eredeti, hártya, déli, eredetileg hét függőpecséttel, kettő hiányzik. – Regeszta forrása: OL regeszta PONCIUS ORVIETÓI PÜSPÖKPONCIUS /ORVIETÓI PÜSPÖK/ TÁRSAI