Buda - 20. d. oct. Jacobi ap. Miklós nádor tanúsítja, hogy a Nyitra és Trencsén megyéknek 1347. máj. 14-én Thopulchan város közelében tartott közgyűlésén Markus fia János fia Markus perbe fogta Myko fia Miklós fiait: Pétert, Tamást és Istvánt Ozlyan birtok elfoglalása miatt. A per során 1348-ban a felperes, 1352-ben az alperesek is mutattak be okleveleket birtokjoguk igazolására, így I. Károly király adományleveleit, továbbá a felperes több vizsgálati jelentést és tiltakozó levelet is bemutatott, köztük a fehérvári káptalan, keresztes konvent (Fehérvár) város, Miklós a Szent Péter egyház plébánosa és királyi káplán okleveleit, a garamszentbenedeki konvent jelentését. 1352-ben a bemutatott okleveleket a nádor a király és királynő Budáról való távolléte miatt szelencébe záratta, amelyet pecsétjével zárt le. Végül 1353. Szent Jakab nyolcadán társaival (köztük Tamás országbíró, Bereck győri prépost, Domonkos az esztergomi Szent Tamás egyház prépostja, Ders fia Miklós, Gergely fia Miklós, Rohman-i György altárnokmester) úgy ítélt, hogy Ozlyan birtok I. Károly király középpecsétes oklevelei alapján Mykou fia Miklós fiait illeti meg, ugyanis a Károly király korábbi pecsétje alatt kibocsátott oklevelek érvényüket vesztették, a felperes pedig azt az állítását, hogy a középpecsétes megerősítő oklevél ill. a nyitrai káptalan birtokbaiktatása hamis, nem tudta puszta szavakon kívül mással bizonyítani. A tiltakozó levelekben Márkus fia Iván, Salamon atyafiáról: ő őrizte a Bars megyében, a Nyttra folyó mellett levő Ozlyan birtokra von. okleveleket, Fehérvár városban lakott és halt meg; pereskedett az oklevelekért Gyrou fia Mihály fehérvári polgárral. - Hártya. Mellette fényképmásolat. Lila-fehérszínű zsinóron függő pecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi) MIKLÓS NÁDOR