(dom. p. vinc. Petri) in sede Zoliensi. Radványi (de Radwano) György alispán, valamint a zólyomi szék minden egyes nemese és a szolgabírák jelentik Ulászló királynak: az 1495. július 15-én kelt királyi parancsra (lásd Borsa, Justh-regeszták 473. sz.) Vasas Szent Péter napja előtti csütörtökre (júl. 30.) megidézték törvényszékük elé Justh Andrást (egr.) és a Wygles-i várhoz tartozó jobbágyokat. A felek megjelentek. Az első pont (articulus) a jobbágyoknak az a panasza volt, hogy uruk nem tartja őket régi kiváltságaikban, mire András kijelentette, hogy ugyanolyan jogaik vannak, mint Albert király, illetőleg András atyjának idejében; ezt a jobbágyok is elismerték, mire András hozzáfűzte, akkor miért panaszkodtok rám a királynál (quare querulatis regie maiestati adversum me)? - A második articulus az a panasz volt, hogy András a Budán minap hozott ítéletben foglaltaknál többet követelt tőlük, mire András azt válaszolta: mutassátok be az ítéletlevelet, hogy lássák itt a törvényszéken, ha benneteket különböző módon terheltelek, és sok kárt okoztam; erre a jobbágyok elismerték, hogy nincs ilyen ítélet, mire András válasza az előbbihez hasonló volt. - A harmadik articulus szerint túlzott taksákat, jogtalan adókat (exactiones) és nehéz szolgáltatásokat csikart ki. Erre András megkérdezte, hogy követelt-e mást, mint amennyit Mátyás király óta az országos rendelkezések előírtak vagy mint amennyit más földesurak a király részére (pro honore huius regis) háborúra szednek; erre a jobbágyok elismerték, hogy csak ezeket fizették. - A negyedik articulus az a panasz volt, hogy a régi szokásnál több szántást követelt; András azt válaszolta, hogy csak annyit kívánt a földművelésben (in agricultura), amennyit atyja idejében teljesítettek, ahogy azt az egész zólyomi kerület (totus districtus Zoliensis) tudja és bemutatta Mátyás király két levelét, hogy mit kell dolgozniok. - Az ötödik articulus, hogy a borkimérésben megkárosította őket (in vinorum propinatione eosdem dampnificaret). András azt válaszolta, hogy mér ugyan ki bort, de olcsóbbért, mint a szomszédok; ezek két-három dénárért, ő másfél(mediosecundo)-egy dénárért; senkit sem kényszerít azonban bora fogyasztására; mindezt a jobbágyok is elismerték. - A hatodik articulus az a panasz volt, hogy kényszerítette őket vett bort szállítani, és munkájuk árát nem fizette meg. András erre kijelentette, hogy minden szállítónak megfizette munkáját vagy pénzben, vagy terményben, egyesek meg voltak elégedve, mások hallgattak, de ha valakinek tartoznék, megfizeti. - A hetedik articulus szerint silány ökröket vágatott le és kétszeres árért nekik mérte ki. András hiteles dokumentumokkal bebizonyította, hogy a jobbágyok kérésére négy ökröt vett 18 forintért, és ebben az értékben osztotta ki; a mészárosok levágták és 10 dénárral olcsóbban adták, mintha másutt vették volna. Ezt a jobbágyok elismerték. - A nyolcadik articulus panasza szerint a sót a jobbágyoknak kétszeres áron adta. András a nagyszlatinai bíró dokumentumával (cum documento iudicis de Zlatina maiori) bizonyította, hogy egy jobbágynak sem osztott pro minutissimo hallense (a legkisebb hüvelyknyit sem?), hanem egész sók vannak még az említett bírónál. - A kilencedik aritculus panasza szerint a jobb lovakat elvitte a jobbágyoktól, és tönkrementeket adott vissza; András kijelentette, hogy lovakat használatra sohasem vett el, hanem csak a tilosban (pascuis, bladis et frugibus) legelőket szedte össze és dolgoztatta addig, amíg az okozott kárt meg nem térítették; ezt a jobbágyok is tanúsították. - Domiam András tartozik 10 dénár híján 19 forinttal Justh Andrásnak elmaradt census és megivott bor fejében, és ő panaszkodott igaztalanul (minus iuste) Justh ellen a királynál. A fentiek alapján a megye megállapítja, hogy Justh András ártatlan, és a király előtt alaptalanul vádolták; ezért a jobbágyokat vele szemben az ő kegyelmére elmarasztalja. - Papíron, három gyűrűs zárópecsét nyomával. (Fasc. IV. n. 2.) - A megye jelentése: Serenissime princeps et domine, domine noster szavakkal kezdődik, s a szokásos intitulatio helyett a szöveg alatt: V(estre) M(aiestatis) ad mandata etc. Georgius de Radwano vicecomes et singuli nobiles ac iudices nobilium sedis Zoliensis. A zárt oklevél a király úrnak van címezve a megszólítással összhangban levő formában. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): Justh 477. ZÓLYOM MEGYE