Visegrád. Mária királyné azt a pert, amelyet kállói István fia: István mester kállói jobbágya: Harangi [dictus Harangy] Tamás, Miklósnak fia - akit vasmegyeri [de Vosmeger] István fia: János képviselt - jobbjának megcsonkítása miatt indított debreceni [de Debrechen] Dózsa fiának: Jakabnak fia: István mester ellen - akit viszont recsei [de Reche] (Lénárdfalva?) Mátyás képviselt, - böjtközép nyolcadára (márc. 15.) halasztja. Tamás 1381-ben Garai Miklós nádornak Szabolcs és Bereg megyék részére Karász [Karaz] (Nyírkarász) falu mellett tartott közgyűlésén panaszt tett István mester ellen, hogy az Debrecenben őt és István nevű testvérét megsebesítette, s ebbe testvére bele is halt. István mester bizonyíték bemutatására halasztást kért; a halasztás után megbízottja a királyné előtt felmutatta a váradi káptalannak 1362. május 20-i oklevelét, mely szerint kállói erdélyi [de Erdel] Miklós fiának: Mátyásnak, aki János és István nevű testvéreit is képviselte, és debreceni Péter fiának: Miklósnak jelenlétében fentnevezett Tamás azt vallotta, hogy a megcsonkítása miatti perben közöttük egyezség jött létre, mely szerint a békebontó homagiumot (vérdíjat) tartozik fizetni; a királyné a bizonyítékot nem fogadta el, mert az alperesről az oklevélben nem volt szó, s hatalmaskodás vétségében el akarta marasztalni, de az alperes procuratorának kérésére - hogy megbízója személyesen jelen lehessen - a pert elhalasztotta. Az oklevelet a királyné saját pecsétje távollétében anyja kancellárjának: Bálint pécsi püspöknek pecsétjével záratta le. Az oklevél hátlapján található rövidített oklevél-fogalmazványban (amely valószínűleg egy újabb, későbbi oklevél számára készült) a következő királynői emberek neve olvasható: laskodi Miklós, petenyeházai [de pethenhaza] (Petneháza) Jakab fia: Péter, petenyeházai János fia: László, Lőkös fia: Balázs, bogdányi (Nyírbogdány) Sebestyén, vasmegyeri László, vasmegyeri Pál. Papíron, zárópecsét helyével. (No. 1893.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta: Kállay 1992. sz. MÁRIA KIRÁLYNŐ