Az aradi (Orodiensis) káptalan jelenti Peren-i Imre Abaúj megye (Abawywariensis) örökös ispán nádornak (et iudici Comanorum) és Ulászló király mostani távollétében királyi helytartónak, hogy Esztergomban (Strigonii) kelt ítéletlevele értelmében Harazth-i Ferenc részére György brandenburgi (Brandenburgensis) őrgróf és felesége Beatrix ellenében Arad megyében Palelesse birtok, a Rosas hegyfok, Solymos és Lyppa várak szomszédai körében tanúvallatást tartott Kowaczhaza-i Bessenyew-i István nádori ember Pankotha-i János mester kanonok káptalani kiküldött jelenlétében és a tanúk: Iwanhaza-i Kenther István, Iwanhaza-i Porkolab Miklós, Sarossy Miklós, Bak-i Mátyás deák, Bak-i Zsigmond özvegye Anna, Bak-i László özvegye Krisztina, Bak-i László özvegye Margit, Bak-i Gaalffy Pálné Katalin, Baky Máténé Erzsébet, Bak-i Máté deák felesége Krisztina, Bak-i Bew László fia Boldizsár, Kereky Pál, Mihály, a Kalodwa-i Szűz Mária kolostor pálos barátainak perjele, Bak-i Bew Gáspár, Bagd-i István, Imwd-i Pathochy Péter, Seegh-i Kelemen, Bak-i Baky Miklós, ZenthMyklos-i Kozma, Bak-i Gáspár, Bak-i Foris, Baky Gergely, Erdweskereky-i Zenthamassy Tamás, Erdewskereky-i Zenthamassy János, Bak-i Baky mihály, Challya-i László Arad megye alispánja, Bak-i Boldizsár, Chwra-i Waydaffy András, Iwanhaza-i Nemes Mihály, Iwanhaza-i Ekerwary Gergely, Iwanhaza-i Hwzar István, Iwanhaza-i Gergely nemesek vallották, hogy a Rosas vagy RosasMaal, (Rosassmaal), szőlőhegy Yzkra idejében Lyndwa-i Banffy Miklós birtoklásától Corvinus János birtoklásának végéig Solymos és Lyppa várakhoz, Paalelesse (PalIlesse) birtokhoz, (s azóta, hogy elrendelte a királyi decretum: Quilibet utantur proventibus propriae terre, Harazth-i Ferenc solymosi várnagy hajtotta be a kilencedet) mások, hogy Kalodwa-hoz, illetőleg Wylagoswar-hoz tartozott, s csak Corvin János halála után vált vita tárgyává. Említve még Bathor-i György és István szomszédos határa, mint amellyel határos Rosasmal, míg György őrgróféval nem, János vajda, akinek idejétől Lyppa-hoz tartozott, s két hordót adtak a pálosoknak, Bak-i Bew László, Baarocz Gergely nemesek. Datum tertio die diei executionis premisse (sabbatho proximo post festum beate Sophie vidue) anno Domini millesimo quingentesimo decimo. Eredeti, papíron, hátlapján ovális alakú zárópecsét töredéke.– Regeszta forrása: OL regeszta (FNA, Borsa) ARADI KÁPTALAN