in Sancto Emerico, quarto die quindenarum festi nativitatis B. Johannis Bapt. Péter erdélyi alvajda bizonyítja, hogy amikor arra kérte fel a kolosmonostori konventet, hogy küldje ki testimoniumát, hogy annak a jelenlétében Nicolaus literatus notarius noster, vel Ladislaus filius Blasii de Tyur, aut Ladislaus et Stephanus filii Martini de Tate seu Bakou de Myholchfolva mint vajdai ember in octavis festi nativitatis beati Johannis Baptiste (július 1.) kiszállva a vitás területhez az Egrus-i apátnak Monera és az erdélyi káptalannak Chergeud nevű földje között és ott egybehíván a vitás terület szomszédait és határbirtokosait, járja meg azt a káptalan oklevelében foglalt határok szerint, ahol szükséges újakat is emelve és elválasztva azt mások birtokjogától és királyi mértékkel mérve, figyelembe véve annak nagyságát és minőségét, mindenben csak az igazságot tartva szem előtt, statuálja azt az erdélyi káptalannak, nem véve figyelembe az Egrus-i apátnak, Morena népének vagy bárki másnak az ellentmondását. Minderről küldjenek neki jelentést. Ennek befutása után ő köteles lévén az igazságot az erőszakosságokkal szemben állásánál fogva védeni, megismervén a jelentésből, hogy meghagyása szerint az erdélyi káptalannak statuálták, azt most bírói hatalmánál fogva a nevezett erdélyi káptalannak ítéli oda örök tulajdonul, viszont az említett népek erőszakos felléptéért és hogy a birtok felértékelését erőszakosan megakadályozták, mindezekért, amikor a káptalan óhajtja, teljes elégtételt fog neki szolgáltatni. Átírta: 1372. április 19., Imre erdélyi vajda. – Regeszta forrása: OL regeszta PÉTER ERDÉLYI ALVAJDA