in festo b. Urbani pape. Az aradi káptalan bizonyítja, hogy megjelenvén előtte a néhai Ege-i Miklósnak a fia, Antal, ily bevallást tett, mivel érzi, hogy ereje fogytán van és a gyermekáldástól is meg van fosztva, nehogy halála után birtokjogai idegen kézre kerüljenek, Istent, Teremtő Urát helyezve első helyre, gondoskodni óhajtván a saját és elődjei lelkiüdvéért, a Békés megyében fekvő Ege birtokban három lakott és egy lakatlan jobbágytelket, amelyek elsejében Cheke Lőrinc lakik és amelynek a szomszédságában van a keleti oldal felől a lakatlan telek, a harmadikban pedig Thoth Albert lakik, míg a negyediknek a lakója Gaal Pál volt, azonkívül a néhai Ege-i Imrének ugyanazon Ege birtokban lévő nemesi curiájának a harmadrészét a curiához tartozó földekkel, rétekkel stb. és ugyanazon Ege birtok határain belül a Körös folyón lévő rév vagy vám tizedrészét, továbbá unum rete liberum, amikor a Köröst kihalásszák inter ceteres piscatores depiscandi, az ugyanazon birtok egyházában emelt Boldogságos Szűzről nevezett oltárnak adományozta mint alamizsnát, örök időkön át mondandó szentmisékért. Azután a néhai Ege-i Jánosnak nemesi curiáját hűséges szolgálataiért Imrének hagyta. (Következnek a Ferencnek, Boldizsárnak és Miklósnak tett hagyatékok, ezek azonban olvashatatlanok.) Ezek fitestvérei voltak, majd nővéreinek: duabus dominabus Catharine, relicte condam A... de Myske et Ursule, olim Johannis de Erdewhegh relicte hagyta totalem portionem possessionariam condam Ladislai de Ege ugyanazon Ege birtokban azok minden tartozékával és a nevezett Ferencet, Boldizsárt és Miklóst, továbbá a két úrnőt be is vezettette a nekik juttatott birtokrészekbe mint igazi fiúörökösöket. E jótéteményével szemben a nevezett Ferenc, Boldizsár és Miklós, továbbá a két úrnő hozzájárultak ahhoz, hogy mindezen javakat a nevezett Antal és Katalin úrnő egészen halálukig mint sajátjukat élvezhetik és a többi kegyes adományhoz is hozzájárulásukat adták. Feltétlenül kötötték ki hogyha valamelyik fél a megegyezést bármely részében megszegné, az a másikkal szemben a per megkezdése előtt lefizetendő 500 arany forintban marad el, amikor is az ország nádora minden más pert megelőzve törvényesen behajthatja rajta az összeget. Átírta: 1530. márc. 29. Aradi káptalan. ARADI KÁPTALAN