Fond: MKA, Acta Paulinorum (Q 312)
Grouped by years:
< previousCharters9999 - 9999
Search inHU-MNL-DLKINL > MKAAPQ312 >>
Charter: 35065
Date: 9999
Abstract: (Garig. fasc. 5. nr. 153.) Egy hiteleshely előtt Bekethynch-i Powlak Péter tiltakozik, Beke fia Miklós leányai: .... és Anna nevében is, hogy Bekethynch-i János diák elcserélte birtokrészét. A papíroklevélnek csak kis töredéke van meg. 1440 körül. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 11 (1933) 80 KÁPTALAN
Charter: 34849
Date: 9999
Abstract: A Rota Romana határozata: Solet a nonullis in dubium revocari, utrum fratres sancti Pauli primiheremite sub regula beati Augustini viventes teneantur de iure solvere canonicam porcionem de relictis eis factis in ultimis voluntatibus defunctorum pro edificiis monasteriorum eorundem et pertinentibus ad cultum divinum ac aliis quibuscunque legatis ipsis factis ab his, quorum corpora apud eos non tumulantur. Et pro evidencia dicendorum premitto, quod canonica porcio quo ad casum, de quo queritur, est dupplex, una episcopalis, que debetur episcopo racione iurisdiccionis et cure, quam ipse habet et exercet in suis ecclesiis celebrando, ordines conferendo, crisma et oleum sacrum conficiendo, basilicas dedicando, moniales benedicendo, predicando, penitencias iniungendo et alia exercendo, que ad officium episcopale pertinent, ut in C. conquerente. de offi. ordi. et no. Io. an. in C. officii de testamentis et eciam racione communionis, que est inter episcopum et ecclesias sibi subiectas. Nam episcopus coniunctus est dictis suis ecclesiis canonica coniunccione seu commixtione de testa. requisisti. Unde per concursum facit partem et admittitur ad partem tanquam reconiunctus ar. 1. I. C. de caducis. tolle et l. I. C. quando non petencium partes. Alia est canonica parrochialis, que debetur sacerdoti parrochiali propter sacramenta et divina officia, que suis parrochianis ministrat et celesti pabulo eos reficit, ut in C. I. de sepulturis. His premissis respondendo ad dubium supra formatum: dico, quod de legatis factis ecclesiis vel monasteriis episcopo subiectis ei regulariter canonica porcio solvi debet secundum canonicas sancciones, ut x. q. I. c. de his c. antiquus. et. c. decernimus et no. in c. officii et c. requisisti superius allegatis. Fallit dicta regula in octo casibus. Primo, quando per consuetudinem est prescriptum, quod dicta quarta non debeatur, ut in c. de quarta de prescripcionibus. Secundo, quando ex pape privilegio est hoc concessum, ut no. in c. constitutus. de religio. domibus et in c. in nostra de sepulturis. Tercio, quando per episcopum ex causa donacionis de consensu sui capituli dicta canonica est remissa, XII. q. III. c. fi. Quarto, quando est factum legatum ecclesie exempte, nam tunc episcopalis canonica cessat. Racio est, quia episcopus racione cure et visitacionis ac prelacionis, quam habet in ecclesiis sibi subiectis dictam canonicam percipit, ut superius dictum est. Constat autem, quod in ecclesiis exemptis nullam curam nullamque prelacionem habet de privilegiis ex ore. XVIII. q. I. luminoso. de offi. ordi. conquerente et in Clem. prima de excessis prela. Igitur nullam quartam de legatis factis eisdem recipere debet. Quinto, quando legatum est factum episcopo cum hoc onere, ut sit dicto legato pro sua canonica porcione contentus. Sexto, quando legatur ecclesie intuitu persone et non in fraudem, ut in c. ex parte 1. III. de verborum signifi. Septimo, quando parrochianus ecclesie cathedralis ibi sepellitur et nichil legat alteri ecclesie, ut dicto. C. requisisti. Octavo, quando relinquitur ad usus privilegiatos, de quibus in c. fi. de testamentis. Et hec pro nunc dicta sufficiant de quarta episcopali. De quarta vero parrochiali dico, quod rector recipit canonicam porcionem ab omnibus ecclesiis eciam exemptis, in quibus esset suus parrochianus sepultus, secus si sepelliatur in sua ecclesia et aliis ecclesiis legat, quia tunc de talibus legatis canonica porcio non debetur. Racio est, quia si parrochianus apud suam ecclesiam sepellitur, nulla ei iniuria irrogatur de legatis aliis ecclesiis factis. Igitur nulla de eis quarta detrahitur, ut no. glo. in c. I. de sepulturis et notatur in c. relatum et c. certificari. e. ti. et per glossam in Clem. dudum, que incipit: Quero, an predicatores etc. e. ti. reprobata opinione Hostien. qui dixit, quod cuicunque ecclesie legatur, hec canonica conpetit, non distincto, an sepelliatur ibi testator vel non, quia imo a quacunque ecclesia exempta, vel non exempta parrochialis ecclesia quartam predictam recipiet, dummodo testator sepelliatur apud ecclesiam, cui legat et alias non, ut in Clem. dudum superius allegata. Fallit, quando ecclesia parrochialis violenter rapuit corpus defuncti eligentis alibi sepulturam, de sepulturis cum liber. fallit eciam, cum ad usus privilegiatos relinquitur, de quibus in c. fi. de testa. puta pro ornamentis vel pro oleo, pro lampadibus ecclesie vel pro cereis, ut illuminetur, cum celebratur, vel corpus Christi sacratissimum elevatur, vel quando legatur pro fabrica et ecclesia reparacione indigeat, quibus casibus canonica porcio non debetur, ubi vero reparacione non indiget, tunc prescribitur hec canonica, quamvis ad fabricam sit relictum, quia cessante causa cessat privilegium, secundum Hostien. in prealle. c. ex parte de verborum signi. qui subdit, quod si clerici dimitterent foramen vel opus inperfectum in fraudem, quasi ecclesia reparacione indigeat, dicta fraus ei non proderit, quoniam parrochiali sacerdoti integra porcio persolvetur ar. c. IV. de divorciis et c. frequens de resti. spolia. li. VI. et facit, quod notat. Io. an. in preall. c. fi. de testamentis, ubi ponit opinionem, quod tale legatum debet poni in loco tuto et reservari ad opus fabrice, cum ecclesia indiguerit, nec canonica tunc solvetur, licet Hosti. dixerit, reservari solum, quod superest canonica porcione deducta. Et notandum, quod licet cesset dicta canonica, quando ad predictos usus privilegiatos legatur, tamen hodie ad quoscunque usus legetur fratribus minoribus vel predicatoribus, quarta ecclesie parrochiali debetur, ut in dicta Clem. dudum. et idem de legato facto heremitanis et carmelitis, quoniam dicta constitucio est prorogata ad dictos ordines per papam Iohannem XXII. secundum Paulum de Lazarys et alios scribentes ibidem. - Ego frater Iohannes tituli Sancti Sixti presbiter cardinalis ita consulo et approbo et propria manu me subscripsi et feci meo sigillo muniri. - Et ita videtur michi Iacobo de Camplo, electo Pennen(iensi) et sacri palacii auditori de iure dicendum, prout superius est scriptum, salvo semper consilio cuiuslibet melius sencientis et ad fidem et testimonium premissorum me hic propria manu subscripsi et mei sigilli iussi appensione muniri. - Et ita videtur michi Thome de Berengerys electo Caputaquen(si) et sacri palacii auditori de iure dicendum, prout superius est scriptum, salvo semper consilio melius sencientis et ad fidem et testimonium premissorum me hic propria manu subscripsi et mei sigilli iussi appensione muniri. Ita videtur michi Thome de Aurelia decano rothe et sacri palacii apostolici auditori de iure dicendum ut superius est scriptum, salvo consilio melius sencientis et ad fidem et testimonium premissorum me hic propria manu subscripsi et mei sigilli iussi appensione muniri. - Eciam videtur michi Fridrico de Js, decretorum doctori dicti palacii causarum auditori idem in omnibus dicendum et in iure firmiter tenendum, quemadmodum superius est scriptum et allegatum, in cuius fidem et testimonium propria manu unacum sigilli, quo utor ad causas, appensione me hic subscripsi. - Idem quoque, prout supra conclusum est, salvo tamen saniori consilio, de iure concludendum videtur michi Christoforo de Mello, utriusque iuris doctori et advocato consistoriali, in cuius rei testimonium propria manu me subscripsi ac sigilli mei iussi appensione muniri. - Viso consilio suprascripti reverendissimi patris et domini domini cardinalis Ragusini attentisque subscripcionibus et auctoritate tantorum patrum et doctorum se subscribencium idem de iure dicendum censeo ego Benedictus de doctoribus Pataviis, iuris utriusque doctor et in fidem premissorum presens consilium propria manu subscripsi sigilloque meo sigillavi. (Átírva Chehy János közjegyző 1419 június 3-i és Székesfehérvári István közjegyző 1429 március 13-i okleveleiben; l. 70. és 86. sz.a.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 6 (1928) 111-112-113-114 ROTA ROMANA
Charter: 23507
Date: 9999
Abstract: 1521-01-23 után. II. Lajos király átírja a Laad-i Szűz Mária kolostor szerzetesei bemutatásában az egri káptalan 1521. január 23-án kelt oklevelét (144. sz.) és kivonatosan az egri káptalan másik oklevelét is, amely szerint jWatha-i Pelbárt fiai: Bertalan és György, Pelbárt lánya, Apollónia fia György, valamint Pelbárt fia László fia György Bezzeeg birtokon és a Hernad-i malomban levő részeiket örök alamizsnaként és 200 arany forintért eladták a Laad-i Szűz Mária kolostornak. - 16. századi egyszerű részleges másolat papíron. - MOL, (AP Lád f.3 n.1). - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 668-669. LAJOS 2 KIRÁLY
Charter: 21004
Date: 9999
Abstract: 15. század. Bálint pálos rendfőnök és az évi rendi káptalan diffinitorai Theresthene-i Pálnak, a rend jótevőjének. Minthogy a rendnek, különösen pedig a Gobazeg-i Szűz Mária tiszteletére épült monostornak a szerzetesek fenntartásához és a saját, valamint apja, Albert és más hozzátartozói lelki üdvéért a Theresthenye közelében levő szőlőt és a Farkaspathaka völgyben levő rétet adományozta olyan kikötéssel, hogy a szerzetesek mondjanak hetente két misét, hétfőn de p.. ne deo véro, szombaton de beata virgine, a káptalan nevében meghagyja a nevezett monostornak, hogy mondják el a fent írt miséket Pál és apja, valamint elődei és utódai lelki üdvéért. A jelen oklevelet a rend pecsétjével erősíti meg. - Papíron, fogalmazvány, valószínűleg a rendfőnök aláírásával, rövid valószínűleg egykorú jegyzettel: v.p. confido vobis ut dictis fratrum qui), továbbá az Item omne debitum solvit Gregorius Ferenczy preter 20 denarios quos misit ad patrem generalem. - MOL, (AP Gombaszög) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 723-724. BÁLINT PÁLOS GENERÁLIS
Charter: 35664
Date: 9999
Abstract: (Garig. ad fasc. 7. nr. 6.) Bekethyncz-i Mihály fellebbezi a ”mons Garygh”-i pálosokkal folytatott perét Gábor kalocsai érsekhez és a főszékesegyházi bírói székhez. A pert Osvát zágrábi püspök megbízásából néhai János csázmai főesperes kezdte tárgyalni, ő azonban ennek ítéletébe nem nyugodhatott bele, mivel úgy találta, hogy a főesperes, mint a pálosok confratere, nem volt elfogulatlan. A püspök ekkor kúriája auditorát, Balázs zágrábi kanonokot, valamint János kanonok locumtenens-t s Mihály mestert, a csázmai egyház predicatorát bízta meg az ügy elintézésével. Balázs békés úton nem tudott egyezséget létrehozni, az ítéletmondást pedig azzal odázta el, hogy a püspök visszavonta tőle a megbízatást. Mivel a püspök hosszú időre eltávozott egyházmegyéjéből, az ítélet meghozatalát most az érsektől kéri. Papíron. Az oklevelet írásba foglalta Dombro-i János fia György. 1473 után. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 13 (1935) 241 DOMBRÓI JÁNOS KÖZJEGYZŐ
Charter: 21380
Date: 9999
Abstract: 1504 körül. Perényi Imre nádor királyi helytartó parancsa a leleszi konventhez a Dyosgyewr vár és mezőváros közelében alapított pálosrendi Krisztus Szent Teste kolostor panasza ügyében, amely szerint az elmúlt Kisasszonynap körül (szept. 8.) a király Csehországba való távozása után Cheeb-i Pogan Zsigmond Tamás nevű Kewesd-i várnagyával, Wrmezew-i Lukáccsal (?), Jane Wrmezew-i officiálissal, Weresmarth-i Tamással, Weresmarth-i Tivad...al, Zewlewsy aliter Korlath Péter, Nagh Bálint, Tamás deák (litteratus), Zalay György familiárisokkal és más társaikkal számos szekérrel a Máramaros megyei Rona közelében levő (Rona?)zeeke királyi bányakamara kuriájában letett, a pálosok által elszállítani nem tudott 7500 sót, amelyet a király fogadalmi misék mondására adott, feltörve a zárakat és ajtókat, több mint 800 arany forint értékben szekerekre rakva elvitték. Meghagyja, hogy a kijelölt királyi emberek egyikével tartson vizsgálatot. - Papíron, a hátoldalon zárópecsét nyomával. - Keltezés BLÉ V [1985]: 1504. körül. - MOL, (AP Diósgyőr) - Az oklevél csonka, a vége hiányzik. Az oklevél bal szélén a leleszi konvent jelentésének fogalmazványa, ennek vége is hiányzik. A jelentés szerint a vizsgálat a nádor parancsára Vaynak-i Merche Jakab végezte Lelez-i Imre pap, a leleszi konvent tagja jelenlétében. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 580. PERÉNYI IMRE NÁDOR
Charter: 35724
Date: 9999
Abstract: (Garig. nr. 11.) István Sabbaria-i plébános értesíti a Garigh-i pálosokat, hogy a felsorolt öt tanú eskü alatt vallotta, hogy semmit sem tudnak arról, vajjon Anna tett-e egyáltalán végrendeletet. XVI. sz. eleje. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 13 (1935) 261 ISTVÁN SZOMBATHELYI PLÉBÁNOS
Charter: 13754
Date: 9999
Abstract: Olnod-i Zwdar Simon és Jakab mint testvérek, Olnod-i Zwdar Jakab fiai és Olnod-i Zwdar Péter unokái, a szlavón bán igazi örökösei bizonyítják, hogy nem akarnak hálátlanok lenni őseikkel szemben, akiknek a javait élvezik, ezért amazok lelki üdvéért úgy rendelkeztek, hogy a Bold. Szűz tiszteletére épült Laad-i egyháznak, illetőleg pálos kolostornak adományozzák a Lucz birtok határain belül lévő tiszai kikötőben felállított vámnak minden keddi hozadékát, kedd hajnaltól számítva egészen másnap reggelig. - Egykorú fogalmazvány dátum és pecsét nélkül.
1443 körül. Olnod-i Zwdar (Zudar). Jakab fiai: Simon és Jakab, Olnod-i Zwdar Péter örökösei lelki üdvösségük érdekében a Laad-i Szűz Mária kolostor részére a Locz birtokon a tiszai kikötőnél kedden hajnaltól másnap reggelig szedett száraz- és révvámot a vámjövedelemhez tartozó sóval, lemezvassal, pénzzel és más termékekkel átengedik. - Papíron, egyszerű másolatban. - MOL, (AP Lád f.10 n.1) 1443 körül - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 636. ÓNODI CZUDAR JAKAB MAGÁNCZUDAR JAKAB /ÓNODI/ MAGÁNÓNODI CZUDAR JAKAB TESTVÉRECZUDAR JAKAB /ÓNODI/ TESTVÉRE
Charter: 35410
Date: 9999
Abstract: (Garig. fasc. 4. ad nr. 18.) Chupur Pál, Szlavónia bánja meghagyja Borothwa Miklós és Matusel mestereknek, al-bánjainak s körösi comeseinek, hogy a pálosok és Pukur-i Pál között egy malom miatt folyó perben április 22-én hozott ítéletüket foglalják írásba s adják azt ki a szerzeteseknek a maguk és a szolgabírák pecsétjei alatt. Papíron, zárlatán zöld viaszpecsét nyomával. 1412-1415-04-24 Monozlo. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 10 (1932) 114 CSUPOR PÁL SZLAVÓN BÁN
Charter: 20939
Date: 9999
Abstract: II. Ulászló király előtt Zakachy-i Therpe Péter özvegye, Erzsébet nyugatja Zakachy-i Gondos Jánost a néhai férje Zakachy-i birtokrésze után kifizetett hitbér és jegyajándék felől. - Papíron, csonka szöveggel, a szöveg alá nyomott pecséttel, coram magistro Johanne de Ellyewelgh prothonotario kancelláriai jegyzettel. -Keltezés Bándi SMM 17. [1986]: 1500-1515 május 10. (Sophie vidue). (AP Szakácsi f. 1 n. 62). - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): SMM 17 (1986) 62/90. ULÁSZLÓ 2 KIRÁLY
Charter: 35608
Date: 9999
Abstract: (Kamenszka, fasc. 1. nr. 16.) 1454-10-06 A zágrábi káptalan Antal Kamenzka-i prior kérésére átírja Ambrus, Orla-i bíró 1454 jún. 24-i oklevelét. (L. 16. sz. a.) Hártyán, pecsét nyoma nélkül. Hamis. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 8 (1930) 75-76 ZÁGRÁBI KÁPTALAN
Charter: 34679
Date: 9999
Abstract: (Lepogl., fasc. 4. nr. 62.) Lepoglava határainak XV. századi feljegyzése: ”Prima meta incipit in fluvio Bednya a plaga orientali, ubi influit ad eandem Bednyam fluvius Rakouecz, qui fluvius mediat terram claustri et terram cruciferatus et ibi est meta terrea et per eundem fluvium ascendendo versus meridiem pervenitur ad quandam viam communem, que vadit de claustro ad Sanctum Johannem et ibi est meta terrea et pertranseundo eandem viam tenditur directe contra cursum fluvii in bono spacio contra meridiem et pertranseundo eundem fluvium vertitur ad sinistram partem, ubi est meta terrea et ascenditur per quendam monticulum et inveniuntur arbores quercine cruce signate et meta terrea cirsumfosse. In capite eiusdem monticuli est quedam domus deserta, ubi sunt due arbores quercine cruce signate et meta terrea circumfosse iuxta quandam viam et per eandem viam ascenditur versus montes et in descensu cuiusdam monticuli est quedam meta terrea. Deinde descendit ad vallem, ubi est eciam meta terrea capellam Sancti Benedicti in sinistra parte dimittendo et sic ascendit ad montes et tendit totum per cacumina moncium versus plagam orientalem, donec pervenit ad quendam altum Koziherbeth vocatum, de quo descendit ad fluvium Hochurya et ibi est meta terrea et pereundo eundem fluvium est quidam fluvius Mahopotok dictus et per eundem transeundo per parvum spacium venit ad quamdam viam, que vadit de Crapina ad claustrum et ibi est quedam arbor meta terrea circumfossa et eandem viam pertranseundo ascenditur per quandam semitam, que transit ad Tracoston, iuxta quam viam sunt arbores quercine cruce signate et meta terrea circumfosse, deinde ascenditur ad montem, qui dicitur Chyztobredo, ubi est quedam arbor quercina cruce signata et meta terrea circumfossa et per eundem montem directe tendit per cacumen versus meridiem per arbores cruce signates et meta terrea circumfossas. De eodem monte descendit ad quandam vallem, ubi sunt arbores quercine cruce signate et meta terrea circumfosse. Deinde ascendit ad quendam montem, qui dicitur Dwbouech, in cuius cacumine est quedam arbor quercina cruce signata et meta terrea circumfossa [et] per cacumen eiusdem montis itur per bonum spacium ad partem orientalem per arbores cruce signatas et meta terrea circumfossas. In descensu eiusdem montis venitur ad quandam arborem gertyamfa vocatam cruce signatam et meta terrea circumfossam iuxta fluvium Bednya sitam et eundem fluvium Bednya pertranseundo ascenditur per quendam fluvium Zelkipotok vocatum ibi est meta terrea et per eundem ascendendo pervenitur ad quandam viam communem et ibi est meta terrea et per eandem viam itur in parvo spacio et pervenitur ad viam, que transit de claustro ad ecclesiam beate virginis et ibi est quedam arbor quercina inter duas vias cruce signata et meta terrea circumfossa. Deinde ascendit per quandam viam communem versus partem australem in bono spacio ascendendo vertitur ad partem sinsitram in parte quarundam terrarum arabilium, ubi est meta terrea. Inde pertranseundo quandam vallem venitur ad fluvium Kobylye dictum, ibi est meta terrea et eundem fluvium ascendendo pervenitur ad quandam viam communem, ubi est meta terre, que dividit terras claustri et castri Tracoston et Kamennicha, et per eandem viam tenditur versus orientem per parvum spacium, deinde vertitur ad partem sinsitram inter terras arabiles et cadit ad fluvium Dyworchno vocatum, ubi est meta terrea. Et per eundem fluvium descendendo in bono spacio, ubi influit fluvius Wlchidol dictus in eundem et per eundem venitur ad arborem quercinum meta terrea circumfossum. Deinde descendit ad quercinum meta terrea circumfossum. Deinde descendit ad quendam vallem directe tendendo ad quercum metalem cruce signatum et meta terrea circumfossum, de quo querco ascenditur et venitur ad quasdam terras arabiles, ubi est meta terrea, deinde descendit ad quandam vallem fluvii pluvialis qui quidem fluvius influit ad fluvium Dyworchno dictum et pereundem ascendendo in bono spacio pertranseundo eundem fluvium ad partem dextram, ibi est via communis et meta terrea inter fluvium Dyworchno et Bednya, deinde recte tendit ad fluvium Bednya, ubi est eciam meta terrea et per eundem fluvium Bednya dictum descendit per magnaum spacium usque venitur ad fluvium Rakouech, ubi sunt mete in cepte”. Egyszerű XV. századi feljegyzés. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 3 (1925) 159-160
Charter: 35701
Date: 9999
Abstract: (Dubica, nr. 45.) XV. század közepe. Registrum de [et super rebus ecclesie de Dubicha] in Garig repositis. Primo calices II. Item missalia II. Item breviaria II. Item casale VI. Item due albe vel rise. Item velum de tela factum unum. Item duo manutergia et tercium vile. Item duo humeralia. Item duo manutergia et tercium vile. Item duo humeralia. Item instrumenta litteralia in quatuor pixidibus. Hec supradicta in Garig sunt reposita. - Registrum de et super rebus ecclesie de Dubicha in claustro supra Zagrabiam repositis. Primo dicitur, quod frater Valentinus condam vicarius de Zagrabia tempore conbustionis claustri prenotati unum calicem de Dubicha vendidit pro decem marcis, quibus tenetur ecclesie de Dubicha prenotate. Item in eadem Zagrabia mansit unum thapete novum, septem ducatis conparatum. Item duo leccionalia simul cum anthiphonis et responsionibus conscripta secundum antiquos. Item unum breviarium. Hec in ecclesia supra Zagrabiam dicuntur fore reposita. Hártyán. - Ugyanezen szám alatt az összeírás azonos tartalmú, de eltérő sorrendű másik példánya. Ebben a következő feljegyzés is előfordul: ”Item una cathena lanch.” - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 8 (1930) 68-69
Charter: 35057
Date: 9999
Abstract: (Garig. fasc. 5. nr. 152.) Tallouch-i Mathko, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja meghagyja a csázmai káptalannak, hogy idézze meg eleje vízkereszt oktávája utáni hétfőre Bekethinch-i Beke fia Tamás fia Jánost s leányait: Katalint, Annát, Ilkát, akik, noha már előbb megidéztettek, nem jelentek meg előtte, hogy számot adjanak, miért vonakodtak Pungrachouch-i Melles Dénes fia Istvánnak kiadni az őt megillető részt birtokukból. Igen szakadozott papíron, amelynek egy része hiányzik, zárlatán viaszpecsét nyomával. ”Crisii.” 1439-10-20 - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 11 (1933) 79 TALLÓCI MATKÓ HORVÁT BÁN
Charter: 11627
Date: 9999
Abstract: A jászói konvent előtt Petri-i Pál fia, Miklós, nővérének, Margitnak és által férjének, Petri-i Kornis fia, Pálnak, Margit leánynegyede fejében a Borsod megyei Zeged birtok felét és Petri birtokbeli részét adja. Átírva Miklós egri vikárius 1425. március 3-án kelt oklevelében.– Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi)
1425. január 19. (VI.a. Fabiani et Sebastiani mart.) A jászói konvent előtt Petri-i Pál fia Miklós rokona, Margit (János lánya) leánynegyede fejében a nevezett Margitnak és általa férjének, Petri-i Kornis fia Pálnak, akihez Margitot az Apostoli Szék határozata alapján férjhez adta, a Borsod megyei Zeged (Seged) birtok felét és Petri-i birtokrészét adja. - Átírva Miklós egri vikárius 1425. március 3-án kelt oklevelében. - MOL, (AP Lád f.13 n.3) Az oklevél átiratáról készült 18. századi másolat: DL 11641 (AP Lád f.2 n.5) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 632. JÁSZÓI KONVENT
< previousCharters9999 - 9999
You are copying a text frominto your own collection. Please be aware that reusing it might infringe intellectual property rights, so please check individual licences and cite the source of your information when you publish your data
