Mátyás király bizonyítja, hogy mivel a Rozgon-i János volt erdélyi vajdát, jelenleg királyi tárnokmestert és Rozgon-i Rinoldust, meg a boldogult Rozgon-i Osvátot, a székelyek volt comeseit László király adománya folytán jogosan megillető Dynnyesmed fehérmegyei birtok statutiójánál történt ellenmondás miatt nevezettek a törvényes formák betartása mellett az id.Rozgon-i István fiát: Jánost és ennek a fiát: Györgyöt 1454. Szent György nyolcadára (máj.1.) László király személyes jelenléte elé perbe vonták és az ügy előbb László király, majd annak halála után Mátyás király halasztó oklevelei alapján csak a most múlt Szent György nyolcadán került tárgyalásra - a királyi személyes jelenlét előtt, de ekkor is Dinnye-i Vas ”dictus” János, a három Rozgon-i testvér procuratora, a megfelelő terminuson át hiába várt a királyi személyes jelenlét előtt Rozgon-i István fia: János és ennek a fia. György megjelenésére, nem jöttek el, nem is küldtek megbízottat, amiért bírságban marasztalták el őket, mindamellett az actorok procuratora ítéletet kért. Erre a király meghagyta a királyi embernek és a budai káptalan küldöttjének, hogy a három Rozgon-i testvért László király adománya alapján vezessék be újra Dynnesmed birtokába és a statutióról tegyenek neki jelentést. - Szent Mihály nyolcadán (okt.6.), amikor a király prelátusaival, báróival és az ország nemeseivel törvénynapot tartott, Dynynye-i Was János, az actorok procuratora be akarván bizonyítani, hogy Dynnyesmed birtoka a három Rozgon-i testvért László király adománya folytán jogosan megilleti, 2 oklevelet mutatott be: 1/ László király adományozó oklevelét és 2/ a budai káptalan statuáló oklevelét. Az oklevelek bemutatása után kérte azoknak Rozgon-i Osvald fia Osvald részére való megerősítését. A király, mivel a néhai László király Dynnyesmed birtokot mint királyi jogot a nevezett Rozgon-i Jánosnak, Reynoldusnak és a néhai Osvaldnak adományozta, akik be is iktatták magukat és bár az első statutiónál Rozgon-i István fia János személyében az iktatásnak ellenmondottak, ő azonban a törvényes termiuskor nem jelent meg az ellenmondásának a megindoklására, viszont a másodszori iktatásnál senki nem mondott ellen, amint erről a két bemutatott oklevél alapján az ítélkező bírák meggyőződhettek, azért ezek tanácsát is meghallgatva a fehérmegyei Dynnyesmed birtokot és a benne levő királyi jogot Rozgon-i Jánosnak és Rinoldusnak meg az ő és a néhai Osvald utódainak adományozta örök tulajdonként ”auctoritate nostra iudiciaria mediante” - Titkos függő pecsétje hiányzik. - Regeszta forrása: OL regeszta. MÁTYÁS 1 KIRÁLY  

Language: Latin