Frigyes, Romanorum imperator,... Hungarie, Dalmatie, Croatie etc. rex, ....bizonyítja, hogy midőn Mátyás, Magyarország királya, az ő szeretett fia, elküldötte a Jeromos krétai érsek, az apostoli szentszék akkori követe jelenlétében megindult tárgyalásokra az általa és a prelátusok és bárók meg nemesek által kiválasztott megbízottakat: István kalocsai és bácsi érseket, Kalocsa örökös comesét, meg János váradi püspököt, továbbá Wylak-i Miklós erdélyi vajdát, szlavon és macsói bánt, a császár ”compater”-jét, Palocz-i László comes országbírót és Zapolya-i Imre főkincstartót, Magyarország Felsőrészeinek a kapitányát, akkor a Domonkos episcopus Tortellanensis, mint az apostoli szentszék a latere és e célra külön kiküldött követének, továbbá Rudolfnak, Frisingen-i prépostnak és Worms-i dékánnak, mint Pius pápa referendariusának és a jelen béketárgyalásra kiküldött commissariusának a jelenlétében a kiküldöttekkel ily pontokban állapodtak meg: Frigyes császár és törvényes utódai a Magyarország szélén lévő Vorchtenstain, Kobelstorf, Ferream Civitatem, Guns és Rechnitz várakat és városokat azok tartozékaival együtt továbbra is teljes joghatóságuk alatt tarthatják Mátyás király és utódai és a várak tulajdonosai, név szerint: Gara-i Jób és Kanysa-i László meg testvérei zaklatása vagy nyugtalanítása nélkül mindaddig, míg csak vele vagy utódaival ezek felett békésen meg nem egyeznek, egyedül a tizedeket és az egyházi ügyeket véve ki, amelyek továbbra is az eddigi tulajdonosok kezében maradnak; világi ügyekben azonban, legyenek azok személyiek, vagy dologiak, amelyek az átengedett várakkal kapcsolatban felmerülnek, a császár alattvalóival szemben indított minden kereset a császár vagy az általa kinevezett bíró elé tartozik, viszont a király alattvalói ellen felmerült minden kereset Mátyás király vagy az általa kijelölt bírák elé. – Ha általános felkelést = passagium generale-t hirdetnének Magyarországon a hitetlenek ellen a hit vagy az ország védelmére, ebben a császár előzetes értesítése mellett foglaltassanak bele az ottani lakosok is, de a végrehajtásnál a császárnak legyen intézkedési joga. – A császár halála után, de nem előbb, Mátyás királynak vagy utódainak és az országnak joga van Vorchtenstain és Kobelstorf várakat, ha csak ez utóbbit romlott állapota miatt közben le nem romboltatja, de akkor is annak a jövedelmeit 40.000 magyar arany forintért és dukátért a császár utódjaitól visszaváltani, de közben a saját és utódai és az egész ország nevében királyi szavával ígéretet téve, hogy ha bárki az ország lakói közül és különösen Gara-i Jób és Kanysa-i László meg a testvérei, a császárt, annak utódait vagy oda kinevezett várnagyait – még ha saját érdekükben is -zaklatnák, zavarnák, ezek ellen mint a béke megbontói ellen fognak fellépni és a császárt a várak birtokában meg fogják védeni. A várak és tartozékaik átengedésének nem fog útjában állani az az eskü, amelyet Mátyás király koronázásakor fog tenni az ország jogainak, javainak és birtoktestének a megvédéséről és visszaszerzéséről, amikor ezeket külön is kiemeli mint kivételeket, azért a koronázás után a békének ezt a pontját újra meg fogja erősíteni. Erre nézve az eskü ily értelmezését a pápai commissariusnál, majd magánál a pápánál is szorgalmazni fogja. Mindezekkel szemben ő is császári szavával ígéri, hogy a fentieket pontosan be fogja tartani, a békének a jóváhagyását kérelmezni fogja először a pápai commissariusnál, majd magánál a pápánál is. Az oklevelet császári pecsétjével erősítette meg. – Regeszta forrása: OL regeszta. FRIGYES 3 CSÁSZÁR  

Language: Latin