(IX. Kal. Junii). A fehérvári káptalan bizonyítja, hogy Meree-i Sándor fia: László egyrészről, másrészről pedig az említett Sándor testvérének (fratris) fiai: Domokos, János és Mihály Mere és Tolke birtokokon levő részeiket egymás között felosztották. A Mere-n levő rész Domokosnak, Jánosnak és Mihálynak jutott a Kapos-on levő, Merey felé eső malommal, a Tolke-n levő rész pedig Lászlónak a Kopus-on levő, Tolke felé eső malommal, amely közvetlenül az első mellett van; László része a Kopus folyótól a Zeennaphotoka-ig terjed, a Selez-ben levő erdőt pedig közösen fogják használni úgy, hogy az egyik fele Lászlóé, a másik pedig a három fiúé, akik Lászlónak még hat márkát is fizettek. Vállalták, hogyha valamelyik fél a megállapodást visszavonná, 30 márka büntetésnek veti alá magát. - Átírta a fehérvári káptalan 1340. május 25-én kelt privilégiumában, amelyet Szécsi Miklós országbíró tartalmilag 1369. április 19-én írt át. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 23 (1992) 6/3. FEHÉRVÁRI KÁPTALAN