(2. die sab. a. Letare)* Buda. Peren-i Péter comes országbíró a somogyi egyház konventjéhez. Letare vasárnap előtti szombaton az ország nemeseivel törvényszéket ülvén megjelent Zeulche-i Miklós fia: István és bemutatta a konvent idéző- és az országbíró bírói levelét, amelyek különböző időpontokban keltek. Ezek szerint az említett István elpanaszolta a királynak, hogy a Kara birtokon lakó Damianus szabó, a testvére: Vinche és fia: Bertalan régebben, Lukács napot követő hétfőn** az ő György nevű Kara-i jobbágyát és villicus-át a nyílt úton, vagyis a falu utcáján (in libera via, videlicet in vico ipsius ville), amint hazafelé ment, megtámadták és megölik, ha derék emberek ki nem szabadítják; majd az azt követő gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe utáni szerdán** Tamás nevű familiárisát, amint ő utána Kara-i részére ment és Domianus és a többiek háza elé ért, akkor ezek Domianus feleségének biztatására (ex consilio et instigatione) ellenségesen megtámadták, megsebesítették, s egy íjat tartozékaival, amit pozdora-nak mondanak, és a panaszosnak 21 forintját új pénzben elvették; az azt követő Reminiscere vasárnapon** Kara-i Pál fia: Kuer Péter és az említett Vinche Domianus küldetésében Miklós fia: Péter nevű jobbágyának házához mentek, ott illetlen szavakkal (illicitis et vituperiosis verbis) illették; ezzel meg nem elégedve Vinche és Bertalan az elmúlt napokban jobbágyát, Balázs fiát: Benedeket, amint az ő erdejében fáklyákat (faculas) készített, fejszéjétől és ruházatától (securio! et vestimentis) megfosztották az ő nagy kárára. E panaszra megparancsolta*** a konventnek, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike idézze meg Domianus szabót, feleségét, fiát: Bertalant, testvérét Vinche-t (Vinchem) és Pál fiát: Pétert a királyi jelenlét elé és a konvent a királynak tegyen jelentést. A konvent Zomayon-i Bertalan királyi emberrel kiküldte János frater papot, akik az akkor elmúlt évben Dorottya-napot követő pénteken nevezetteket Kara birtokon megidézték hamvazószerda nyolcadára a királyi jelenlét elé azzal, hogy az esetleg köztük folyó per ne legyen akadály. az alperesek azonban ekkor nem jelentek meg és a felperes ügyvédje kellő napon át hiába várt rájuk. Miután ezeket a bemutatott oklevelekből az országbíró megismerte, István igazságot (iuris equitatem) kért. Az országbíró kéri tehát a konventet, küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike idézze meg az alpereseket István ellenébe a királyi jelenlét elé és erről ugyanakkor tegyen jelentést a királynak. - Kijelölt királyi emberek: Gregorius filius Gabrielis de Mere vel Stephanus filius Pauli de Bard aut Ladizlaus filius Konya de ZenthIuan sin Petrus de Gyolch seu Ladizlaus Mersser de Kyrthus ceu Thomas filius Petri de eadem neve Laurentius de Zomayon. - A hátlap alsó szélén középen: Non. - Papíron, zárópecsét darabkájával. (Mérey cs. lt. 93. sz. - Régi jelzet nélkül.) - *Az oklevélben a keltezésekkel már megírásukkor nehézségek voltak. A javítgatások azt mutatják, hogy az oktavális időszak befejezése után kelt az oklevél. - **A cselekmények elkövetésének éve nem volt megállapítható. - ***Az oklevél szerkesztésében a királyi és az országbírói oklevélszerkesztés elemei is keverednek. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 24 (1993) 24-25/111. PERÉNYI PÉTER ORSZÁGBÍRÓ