Bude. In vigilia f. b. Jacobi ap. Commissio propria domini regis. Ulászló király levele: egregio Nicolao Zekel de Kewend, oratori nostro apud Cesaream Maiestatem. Tudomásul vette mind az ő jelentéséből, mind a császár tanácsosának és kamarai titkárának, Vogt Gábrielnek a leveléből, melyet amaz neki adott át és ő eredetiben küldte meg a királynak, hogy a császár a legjobb szándékkal van vele és ezen országgal szemben ”super auxilio nobis ferendo ad sedandum tumultum popularem”, amely mint a legveszedelmesebb dolog tört ki ez országban, de mivel a nevezett Gábriel leveléből azt látja, hogy a császár tudni akarja, mint áll jelenleg ez a felkelés és történt-e valami annak elfojtására, hol gyülekeztek a parasztok és milyen számban. Add tehát tudomásul, hogy az Zekel György, ”author huius seditionis”, jún. 15-én (in festo divisionis apostolarum proxime preterito), miközben tovább ostromolta Temesvár várát, az erdélyi vajda kezébe került, aki a mi parancsunkra ment ellene Erdélyben összegyűjtött hadakkal, mielőtt még az ország más részeiből küldött hazai és idegen csapatok oda érkeztek volna. A vezér elfogásakor elpártolt tőle ”turba ingens rusticorum, quam coegerat”. Az elfogott először ”ignito ferro coronatus est, deinde nudo corpore ligatus ad pedes, a suis militibus, quos haydones Hungara lingua vocant”, akiknek közreműködésével oly sok gonosztettet vitt véghez és akiket ő mind tréfából, mind pedig komolyan ”bestias” vadállatoknak szokott nevezni, ”vivus dentibus discerptus et devoratus est”, majd holttestét négy részre vágták és felakasztották. Így végezte be életét és kegyetlenségét. Így aztán a Temesvár körül lévő pórhad vérontás nélkül szétszóratott és a lázadás azon a vidéken lecsillapodott, de még sok maradvány van belőlük, különösen Nagyvárad környékén, ahol a lázadók élén egy bizonyos Lőrinc pap áll, egyike a leggonoszabb embereknek, akinek a vezérlete alatt maradt ”magna turba rusticorum”. A vajda már ezek szétszórására is megindult seregével; talán már meg is történt az összecsapás. Bízunk az eredményben, de még bizonytalanságban vagyunk a jövendőt illetőleg. Meghagyja azért az oratornak, fejezze ki a császár előtt a király legnagyobb háláját jóságáért és jószándékáért, amit vele és az országgal szemben mutatott ebben a nagy veszedelemben; azután adja elő röviden Zekel György halálát, és vázolja a dolgok jelenlegi állapotát és végül, mivel a tűzvész még nem aludt ki, kérje Őfelségét, tartsa meg továbbra jóindulatát az országgal szemben és tartson készenlétben segélycsapatokat. Ezek után visszatérhet hozzá.– Regeszta forrása: OL regeszta ULÁSZLÓ 2 KIRÁLY