(vicesima tertia Julii) Esztergom, az olvasókanonok házában (Strigonii in domo lectorali). Simon, mindkét jog doktora, Anthibari-i érsek, esztergomi általános vikárius előtt Ebeczk-i András nemes az alábbiakat vallja: Az ebecki Szent János-egyház kegyúri joga miatt, amelyet néhai Gyarmath-i Balassa Miklós magáénak vallott és mint leányegyházat a Zklabonya-i Szent Miklós-egyházhoz akart csatolni, ő és a többi ebecki nemes pert indítottak, melyet Ferenc esztergomi helyettes vikárius Miklós javára döntött el. Ennek folytán az ebecki egyházat, mint leányegyházat és a falut Szklabonyához csatolták, és az ebeckiek oda is temetkeztek. Később azonban megtudták, hogy Gyarmath-i Balassa Miklós fia: László (egr.) az ítéletlevelet a zavaros időkben elvesztette, mire az ebecki nemesek ismét elszakadtak (se rursus abstraxissent) a Szent Miklós-egyháztól, ezért Balassa László az esztergomi szék elé idézte őket. Ott a per évekig folyt Albert vikárius előtt, majd Dénes bíboros, esztergomi érsek a legatus az ebecki Szent János-egyházat anyaegyházzá (matricem) nyilvánította, és a kegyúri jogot Andrásnak és a többi Ebeczk-i nemesnek ítélte. Ennek ellenére, mivel András ősei és gyermekei a Szent Miklós-egyházban és temetőjében vannak eltemetve, s a Szent János-egyház régóta a Szent Miklós-egyházhoz tartozott és tartozik, András kérte Lászlót, hogy a megfellebbezett pert szüntesse meg, a költségeket pedig engedje el, aki teljesítette is a kívánságot. Tanúk voltak: Petro decretorum doctore, rectore capelle Beate Marie virginis ad latus dicte ecclesie Strigoniensis constructe et magistro Georgio de Achko canonicis eiusdem ecclesie Strigoniensis, Petri litterato de Fyge et Johanne de Belewar clerico. – Az oklevél jobb alsó sarkában: Thomas de Ibafalwa notarius. Papíron, alján gyűrűspecsét töredéke. DL 65931. (Fasc. III. n. 61.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Fekete Nagy-Borsa): Balassa 377. SIMON ANTIVARI ÉRSEKSIMON ESZTERGOMI VIKÁRIUS