Vingárti Geréb Péter nádor ismertetve a Zalonok-i Pankyrher György fiúutód nélkül történt halála után hátramaradt várak, kastélyok, városok, mezővárosok, birtokok és birtokrészek miatt a király, Stubenberg-i Boldizsár és Gáspár, Stubenberg-i András, Zalonok-i Pankyrher Vilmos lánya, Borbála, Stubenberg-i András felesége, Tamás bíboros esztergomi érsek, György zagorjei ispán, Bornemyza János kir. kincstartó között folyt per menetét, tanúsítja, hogy mivel a perbe avatkozott Pankyrher Vilmos özvegye, Margit a kitűzött határnapon nem jelent meg, a király, Tamás bíboros esztergomi érsek és rokonai, valamint György zagorjei ispán között Chazarwara vár és tartozékai tárgyában pedig ítéletet hoztak, Pankyrher György többi birtokait Bosok és Zerdahel kivételével, amelyet a kincsatrtónak ítélt, a királynak akarta ítélni, de ekkor a kincstartó Rohoncz mezővárosra, várhelyre és a Rohoncz-hoz tartozó birtokokra királyi adomány jogcímén, Tamás bíboros esztergomi érsek Naghchem birtokra, Zarwaskend-i Sybith László Owar, Chathar, Narda, Naghchem Zabar, Somfalwa, Wyfalw birtokokra, a két Pezzen birtokára, Checke más néven Chonka birtokra, Owar várhelyre, Washegye szőlőhegyre /Vas m./ zálogjogon szintén igényt emelt és oklevéllel kivánta bizonyítani, ezért a nevezett birtokok tekintetében ítélethozatalra a nádor aug. 13-át tűzte ki. – Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi). GERÉB PÉTER NÁDOR