Pál ispán Lajos király (Hungarie) országbírájának parancsa a budai (Budensis) káptalanhoz. A Mokranch-i Simos és László által Torkw-i Rykolphus fia László mester ellen, az Athan és Kemlew birtokok közti 20 ekealjnyi, 60 márkára becsült vitás terület ügyében 1344 hamvazószerda nyolcadán (febr. 25) a Mokronch-iak által 25-25-öd leteendő esküt ítélt meg oly feltétellel, hohy ha az esküt azok le is tették, azonban a per tovább folytatódott, mert a Mokranch-iak az eskütételkor Kemlew birtok nagyrészét Athan birtokukhoz csatolták, azért meghagyta a budai káptalannak, hogy Olsawycha-i Mihály fia László királyi ember Mihály mester, karpap, káptalani kiküldött jelenlétében járja meg először a 20 ekealjnyi, majd ezek és Fábián fia Péter királyi ember és Péter pap, káptalani kiküldöttek jelenlétében az Athan-hoz csatolt terület határát járják meg Szent György nap nyolcadán (május 1.) és a Mokranch-iak tegyenek esküt, amit pünkösd nyolcadára (május 20.) jelentsenek, a kiküldöttel azonban a parancsnak nem tudtak eleget tenni, mert Pousa fia János, Rykolphus fia László ügyvédje meghatalmazását nem tudta felmutatni, mire újabb parancsot adott a budai káptalannak, hogy 1345 Szent Mihály 15-öd napján (október 13) tartsák meg a határjárást, amit Szent Márton nyolcadára (november 18) jelentsenek. A per a horvátországi részek elleni háború hadoszlásának 15-öd napjáról a jelen vízkereszt 15 napjára (január 20) halasztódott, amikor a Mokranch-iak ügyvédjei, Balugh Miklós és Weyteh fia János a pert uraik távollétére hivatkozva böjtközépre (március 22) halasztatták, amikor azonban sem ők, sem ügyvédeik nem jelentek meg. Rykolphus fia László pedig bemutatta a budai káptalan oklevelét, mely bizonyítja, hogy Olsowycha-i Mihály fia László és Fábián fia Péter királyi emberek Lőrinc kanonok és Mihály pap, a Szent Margit oltár igazgatója, káptalani kiküldöttek jelenlétében a Kemlew és Athan közötti vitás határt megjárták; primo et principaliter circa quendam monticulum, qui vilgo Bolugpeturholma nuncaparetur ex parte qui onari eiusdem monticuli circa quandam viam magnam esset una meta terrea, que distingeret possione possessiones Kemlew et Wezeken vocatas, deinde directe proceditur prope dictam magnam viam versus occidentalem, per magnum spatium iret ad quandam arborem piri, deinde flecteretur ad partem aquilonarem, eundo per magnum spatium veniret ad alium arborem piri, deinde procedendo veniret ad viam magnam dictam Hewesnogwth, transiret illam viam ad eandem partem currerret per modicum spatium similiter ad quandam arborem piri, deinde ad eandem plagam ad aliam arborem piri, deinde ad eandem partem ad aliam arborem piri, prope quendam monticulum Hotosholma vocatum a parte possessionis Athan, deinde iret ad partem orientalem ad duas metas antiquas et circa quas dicti magistri Simon et Ladislaus de Mokronch depositis eorum iuramentis tertiam metam de novo erexissent, deinde transiret ad partem meridionalem per bonum spatium ad unam metam terream de novo erectam, deinde ad aliam novam metam, deinde ad aliam, deinde ad aliam, postremo ad duas fontes Kechkud vocatos pro metis assignatos et ipsius parmentum deposuissent, mete terminanarentur. A Mokranch-iak által Kemlew-től elcsatolt terület 5 ekealjra rúg. Minthogy a felperesek többet csatoltak el, mint ami az esküjük alapjén jogos volt, őket a 25 ekényi terület elvesztésére ítéli és meghagyja a budai káptalannak, hogy Olsowyche-i Mihály fia László testvére, János, Koaky-i János, Trenchyn-i (tévesen Trochan-i helyett) Miklós fia Teodor királyi emberek valamelyike a fenti 25 ekealj egyharmadába iktassa be Rykolphus fia Lászlót. Datum in Wyssegrad, vigesimo die termini prenotati, anno Domini M-o CCC-o Xlmo sexto. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét nyomaival. – Regeszta forrása: OL regeszta PÁL ORSZÁGBÍRÓ