Visegrád. Scepus-i Jakab Lajos király (Hungariae, Poloniae, Dalmatiae etc) országbírájának ítéletlevele. Peren-i András nevében János fia András Szikszow-i Imre fia: Péter fiai: Miklós és Péter ellenében 1376 (!) vizkereszt nyolcadától (jan. 13) 15 napon keresztül Zeech-i Miklós országbíró előtt hiába várt az alperesekre, nem jelentek meg és bemutatta Bebek István országbíró 1361. Mária születése nyolcadának nyolcadán (szept. 22.) kelt oklevelét, mely szerint Peren-i András nevében János fia András Szekszow-i Imre fia Péter mester ellen bemutatta a Jaszow-i konvent jelentését a királyhoz, mely szerint a király Peren-i Péter mester panaszára, hogy Ida-i Pál fia János Koncz (!) Miklós nádor oklevele értelmében megfogadta ugyan, hogy az Ida folyót, melyet medréből Péter földjére vezetett, előbbi medrébe visszaállítja Szent György nyolcadáig, (máj. 1.) 50 márka bánatpénz mellett, de nem csinálta meg és közben elhalván birtoka Szekszow-i Imre fia Péterre szállott, meghagyta, hogy Peder-i András királyi ember vizsgálatot tartva idézze meg Imre fia Pétert Peren-i András, a Péter testvére ellen, mire a Jaszow-i konvent jelentette, hogy a királyi ember Miklós pap jelenlétében az Úrnapja előtti szerdán (1361. máj. 26.) vizsgálatot tartott és megállapította, hogy Imre fia Péter mester az Ida folyót jódarabon visszavezette medrébe, de Pál fia János a Szeles Reu-ig kiásta és elvezette és Szekszow-i Péter mestert Molouch birtokán megidézte az Úrnap nyolcada előtti hétfőre (máj. 31.), András ügyvéd bemutatta még Miklós nádor és a Jaszow-i konvent 1360-ban kelt, az Ida folyó medre tárgyában kelt okleveleit, majd István országbíró, noha Imre fia Péter nevében Kerche-i Mihály megjelent, a pert fontossága miatt Szent Mihály nyolcadára (okt. 6.) halasztotta - levél bemutatása után, majd Peren-i András ügyvédje ítéletet kért, mire Miklós országbíró meghagyta, hogy Zekszow-i Péter fiait: Miklóst és Pétert idézzék meg Peren-i András ellen Szent György nyolcadára (máj. 1.), amikor Miklós országbíró előtt Peren-i András nevében Veres (rufus) András a Péter fiai: Miklós és a kiskorú Péter ügyvédje: Gergely fia Raphain előtt bemutatta a Jaszow-i konvent oklevelét, mely szerint Popy-i László királyi ember Gál pap konventi kiküldött jelenlétében Péter fiait megidézte - bemutatta még a nádor oklevelét, mely szerint Ida-i Pál fia János és fia László mesterek, valamint István fiai: Péter és András és János fia István a Peren és a János mester Kamarolcz birtoka közti Ida folyó medre ügyében 50 márka bánatpénz mellett egyezséget kötöttek oly módon, hogy ha Péter mester az Ida folyónál a két birtokot elválasztó Szeles reu-nél Szent András nyolcadán (dec. 7.) leteszi az esküt arra, hogy a folyó mostani medre, melyet János mester ásott, neki káros, akkor János mester és fia László tartoznak a folyót régi medrébe visszavezetni - bemutatta a jászói konvent oklevelét is, mely szerint Péter mester Szent András nyolcadán István fiai és János fia István előtt a nádori ember és a konventi kiküldött jelenlétében Peren és Kamarocz birtokok között a Zeles reu (rew) helyen letette az esküt arra, hogy az Ida folyó új folyása, melyet János mester csinált, neki káros és János tartozik a régi medret Szent György nyolcadáig visszaállítani, - az oklevelek bemutatása után - András ügyvédje előadta, hogy noha Péter mester letette az esküt és János mester és fia László megfogadták, hogy a folyót a régi medrébe visszavezetik, Imre fia Péter mester és fiai, akikre ezen Pál fia János és fia László birtokai szálltak, az Ida folyót nem vezették vissza a régi medrébe és ítéletet kért, mire Péter fiainak ügyvédje azt állította, hogy Péter visszaállította a régi medret, azért Miklós országbíró meghagyta az egri (Agriensis) káptalannak, hogy Szent István nyolcadán (aug. 27.) a meder visszaállítása ügyében tartson vizsgálatot és arról Szent Mihály nyolcadára tegyen jelentést, honnan a per minthogy Zeech-i Miklós országbíró Sclauonia bánjává neveztetvén ki, az országbíróságot rá (Jakabra) ruházta király, vízkereszt nyolcadára halasztódott, amikor Zudor Péter új országbíró előtt János fia András a Peren-i István fia András nevében a Péter fia Miklós nevében László herceg nádor oklevelével megjelent Gergely fia Raphain előtt bemutatta az egri káptalan oklevelét, mely szerint Zeech-i Miklóst országbíró parancsára Wany-i András és Szedlych-i Veres (ruffus) László királyi emberek Miklós mester a Szent Anna-oltár igazgatója és Péter pap az egri hegyfoki Szent Péter-egyház igazgatója káptalani kiküldöttek előtt Szent István nyolcadán Peren és Kamarocz birtokokon megjelentek és Peren-i András ügyvédje: Karachiond-i András Nagi Ida birtok alsó végén az Oreu helyen állva kijelentette, hogy az Ida folyó az Oreu-től nyugat felé Zelesreu helyhez folyt, de Pál fia János és fia László régi medréből eltérítették, mire Péter fia Miklós mester azt válaszolta, hogy Pál fia János és fia László nem a Nagi Ida birtok végén az Oreu helyen térítették el régi medréből, hanem másutt, és az ő atyja Péter a folyót a Zelesreu-hez visszavezettette és a királyi emberek, minthogy a régi medret betemették és felszántották, azt megállapítani nem tudták, - mire Péter országbíró meghagyta az egri káptalannak, hogy húsvét nyolcadán (1373. ápr. 24.) Peren és Komarocz birtokokon először András mester, majd Péter fia Miklós mutassa meg a régi medret és ha a kettő között nincs eltérés, mindegyiket erősítse meg jogaiba, ha pedig eltérés volna, a vitás területet becsülje meg és állapítsa meg a régi medret és a szomszédok között tartson tanúvallatást, majd arról Szent György nyolcadára tegyen jelentést, honnan a per Zudor Péter közben Sclauonia bánjává neveztetvén ki és helyébe ő (Jakab) lett országbíró, többszöri halasztással a múlt Szent György nyolcadára halasztódott, amikor Karachiond-i András a Peren-i András mester nevében bemutatta az egri káptalan oklevelét, mely szerint Mera-i Miklós fia János és Chialad-i András királyi ember Pathaky (dictus) Péter kanonok és Miklós éneklőkanonok húsvét nyolcadán kimentek az Ida folyóhoz, ahol Balogh (dictus) András Peren-i András ügyvédje Nagi Ida alsó részén az Oreu révnél ”duas parvas convectiones seu alveos admodum viae se extendentes ostendendo dixisset, quod verus et antiquus cursus fpsius fluvii Ida ibi extitisset, sed Johannes filius Pauli et Ladislaus filius suus terre re..al..tes destruxissent, inde ad plagam occidentalem fere ad longitudinem unius jugeris seu distantiam, in quibusdam terris arabilibus tunc peraratis et seminandis pergendo venissent ad quendam alveum agminosum frutices ulmi et silicis inse continentem ad iactum unius lapidis se extendentem, ubi prefatus procurator ipsius Andree dixisset quod ille alveus verus et antiquus meatus ipsius fluvii Ida esset, unde ad dictam plagam occidentalem in consimilibus terris arabilibus ad aequale spatium parvo vel modico majus eundo pervenissent ad quoddam pratum lutosum iuxta quem parvum transeundo attigissent unum alveum algunosum, quae de dicto prato exiret, quem dictus procurator verum verum (így kétszer) et antiquum cursum seu meatum dicti fluvii esse dixisset et quod in praedictis terris arabilibus cursum seu meatum ipsius fluvii annotati. Johannes et Ladislaus terre replentes perarari et destrui fecissent, inde in eodem alveo ad dictam plagam occidentalem per longum spatzium pergendo, qui etiam alveus aquam in se in pluribus locis continuisset ..... venissentque ad quoddam pratum lutosum et arundinosum, ubi annotatus procurator ipsius Andree dixisset, quod propter lutositatem ipsius prati in dicto meatu euisdem ad locum Zelesreu vocatum transire non potuissent, sed per aliam viam eundo ipsos ad locum Zelesreu duxisset et ibi meatum dicti fluvii Ida supra dictum locum Zelesreu in fluvium cadere ostendisset et ibi demonstrationem suam annotatus procurator ipsius Andreae finivisset,” Péter fia Miklós azonban ezzel nem lévén megelégedve, kijelölte a régi medret olyképpen, hogy ” a dicto loco Oreu iuxta cursum seu meatum ipsius aquae Ida ad plagam meridionalem fere ad iactum decem sagitarum pergentem venissent ad quoddam fossatum, quod se ad dictam plagam meridionalem extenderet, ubi annotatus Nicolaus filius Petri dixisset, quod annotati Johannes Pauli et Ladislaus filius suus ipsam aquam Ida de suo antiquo cursu olim excipientes in ipso fossato deflui permisissent, sed pater suus in antiquum meatum seu cursum in quo nunc flueret inde excipiendo permisisset, unde ad plagam occidentalem gyrando et iuxta eandem aquam per parvum spatium eundo venissent ad magnas arundines propter quas ulterius transire nequivissent, ubi dictus Nicolaus dixisset, quod ipsa aqua inter ipsas arundines ad dictum Iocum Zelesreu deflueret et ipsi dictam aquam Ida ab illo loco, ubi dictus Nicolaus ipsum fossatum ostendisset, usque ad ipsas arundines in novo fossato fluere conspexissent”, a két kijelölés közti vitás területet másfél ekealjra becsülték, - mire úgy ítél, hogy Péter fia Miklós Szent Mihály nyolcadán tegyen esküt Komarocz birtokon az Ida folyónál, hogy az általa mutatott meder a régi és arról az egri káptalan a következő nyolcadra tegyen jelentést (okt. 13.), amikor is Péter fia Miklós bemutatta az egri káptalan 1374. október 10-én kelt oklevelét, mire a medret a Miklós által kijelölt állapotban neki ítéli meg és Peren-i Andrást a vitás másfél ekealj becsüjében elmarasztalja. Datum in Visegrad, sedecimo die octavi diei diei octavarum festi sancti Michaelis archangeli predictarum, anno Domini millesimo trecentesimo septuagesimo quarto prenotato. XVII. századi egyszerű másolat. - Regeszta forrása: OL regeszta (Fekete Nagy, Borsa) SZEPESI JAKAB ORSZÁGBÍRÓ