Ulászló király bizonyítja, hogy az ő halasztó és a váradi káptalan idéző oklevele alapján Szent Mihály nyolcadán (okt.6.) megjelent személyes jelenlétének a törvényszéke előtt Selend-i János Bathor-i István comes országbíró és erdélyi vajda, továbbá Bathor-i András Zathmar-i comes nevében ugyanazon országbíró ü.v.levelével és Tholpos-i Lepes Bernát ellen ily bejelentést tett: a nevezett Bathor-i István comes és Bathor-i András eleget akarnak tenni Lepes Bernátnak azon összegért, amelyért a Marczaly vajda fiainak: Jánosnak és Imrének és azok osztályos testvéreinek a Bihar megyei Naghletha és Kakath nevű birtokainak a fele a hozzájuk tartozó prediumokkal a nevezett Lepes Bernátnál voltak elzálogosítva, mégpedig azért akarják ők az összeget megfizetni, mert az azok felett való tulajdonjog most a nevezett Bathor-i Istvánra és Andrásra szállott s így lege regni nostri requirente az említett birtokok felét magukhoz akarják venni. Ezen bejelentésre Solymos-i László a nevezett Lepes Bernát alperes nevében a váradi káptalan ü.v.levelével azt válaszolta, hogy a nevezett Naghletha és Kakath birtokoknak a felét az alperes Lepes Bernát apjának: Andrásnak Hwnyad-i János besztercei örökös comes adta cserébe más örökölt birtokrészekért. De mert már előbb Miklós Marczaly vajdának a fia Imre az őt a Naghletha és Kakath birtokokban illető teljes birtokrészeket 90 arany Ft-ért elzálogosította János váradi püspöknek, majd ennek a János püspöknek a püspöki székben utóda: a másik János váradi püspök ugyanazokat a Naghletha-i és Kakath-i birtokrészeket ugyanazért a 90 arany Ft-ért átengedte a birtokok szomszédjának: Pochay-i Lászlónak, időközben pedig Marczaly vajdának János nevű fia a Naghletha birtokban őt illető birtokrészeket 600 arany Ft értékben lekötötte hűséges szolgálatai fejében Wyfalw-i Demeter fia Mihály fia Balásnak, de ezeket a birtokrészeket is Wyfalw-i Mihálynak a másik fia, János a nevezett Balázsnak a testvére az említett 600 arany Ft-ért szintén Pochya-i Lászlónak engedte át. Így aztán a nevezett Lepes bernát alperes a csereképp reászállt Naghlethe és Kakath birtokok fele fejében ”iure mediante ad hoc compulsus”, úgy a 90 arany Ft-ot, mint a 600 arany Ft-ot kifizette Pochay László özvegyének: Cristinának. Ezen kifizetések igazolásául a nevezett Cristina úrnő átadta Lepes Bernát alperesnek egyrészt azt az oklevelet, amelyek révén a néhai János váradi püspök és a néhai Mihály fia Balás azokat a birtokrészeket kezükben tartották és amelyek révén később a másik János váradi püspök és Mihály fia Balásnak a testvére: János adták át a Naghletha-i és Kakath-i birtokrészekeet Pochay Lászlónak, Cristina egykori urának a kezébe. - MIndezek igazolására Bernát alperes procuratora bemutatott a személyes jelenlét előtt 6 oklevelet: 1) a budai káptalan birtokcserét igazoló oklevelét, 2) és 3) a váradi káptalan elzálogosító két oklevelét, 4) a somogyi konvent bevalló oklevelét, 5) a váradi káptalan statuáló oklevelét és 6) az aradi káptalan bevalló oklevelét. - A budai káptalan oklevele 1455 febr.22-én kelt és azt tartalmazta, hogy Waraskezy-i János fia Lepes András, magára vállalva unokatestvéreinek: Waraskezy-i Loránd vajda fiainak: Lepes Jánosnak és MIhálynak a terhét, másrészt pedig Hwnyad-i János besztercei örökös gróf, magára vállalva fiainak: Lászlónak és Mátyásnak a terhét a káptalan előtt ily bevallást tettek: A nevezett Lepes András összes örökölt birtokrészeit Erdélyben, u.m. a Fehér megyei Alamor, Zekes és Lousfalwa birtokokban, továbbá Hunyad megyei Thewrek, Chokmo, Alsowaraskezy, Felsewaraskezy, Ewchya, Lwdosd, Kostosdpwthynyl, azonkívül a Kykellew megyében fekvő Benye és Balastelke birtokokban őt megillető részeket az egyházak kegyuraságával és minden egyéb tartozékaikkal csereképp átadta Hwnyad-i JÁnosnak és László meg Mátyás nevű fiainak és utódaiknak a comesnek a Bihar megyei Letha és Kakat nevű birtokok és a hozzájuk tartozó prediumok és a Lethaban szedetni szokott vám feléért, azonkívül 200 arany Ft-ért - az oklevélben foglalt bizonyos feltételek mellett. - A váradi káptalan első elzálogosító oklevele 1444 szept.10-én kelt és azt tartalmazta, hogy Miklós Marczaly vajdának a fia: Imre, somogyi comes magára vállalva testvérének Jánosnak a terhét, a káptalan előtt ily bevallást tett: szükségtől kényszerítve a Naghletha és Kakath birtokokban levő birtokrészeit azok öszes tartozékaival bizonyos feltételek mellett 90 arany Ft-ért elzálogosította János váradi püspöknek. - A váradi káptalan második elzálogosító oklevele 1451 okt.29-én kelt és azt tartalmazta, hogy János váradi püspök bejelentette előtte, hogy jóllehet a nevezett Miklós vajda fiának: Imrének a káptalan egy másik oklevele szerint a Naghletha és Kakath birtokokban lévő birtokrészeit azok minden tartozékával egyetemben a boldog emlékezetű elődjének: János váradi püspöknek és általa egyházának elzálogosította 90 arany Ft-ért, mágis mivel Pochay Péter fia László, mint a birtokok szomszédja a 90 aranyért eleget tett neki és egyházának, azért azokat a birtokrészeket átengedte neki. - A negyedik oklevél, a somogyi konvent oklevele 1449 jan.14-én kelt és tartalmazta, hogy Miklós Marczaly vajdának a fia: János, királyi ajtónálló mester és somogyi comes a konvent előtt ily bevallást tett: figyelemmel Wyfalw-i Demeter fia Mihály fia Balásnak vele szemben tanusított érdemszerző cselekedeteire és anyagi áldozatára, ezek ellenértékéül és egyúttal teljes elégtételül a Naghletha-n lévő teljes birtokrészeit, azok összes tartozékaival a nevezett Balásnak adta annak élete tartamára oly módon, hogy ha ő vagy utódai azokat a birtokrészeket Balás halála után annak a gyermekeitől vissza akarják venni és őket azokból ki akarják zárni, ezt csak 600 arany FT előzetes lefizetésével tehetik. - Az ötödik oklevél a váradi káptalan statuáló oklevele 1449 ápr.13-án kelt, mely szerint a nevezett Mihály fia Balázs Sarand-i Jánossal, az országnagyok emberével és Bezdedy Mihály Bekes-i főesperessel, váradi kanonokkal mint a káptalan emberével márc.30-án kiszállt Naghletha birtokhoz és következésképp annak a jelzett feléhez és a szomszédok meghívása mellett bevezettette magát annak a félnek a tulajdonában az őt megillető jogon anélkül, hogybárki is ellenmondott volna. - A hatodik és egyúttal utolsó oklevél, az aradi káptalan oklevele 1450 dec.29-én kelt és azt tartalmazta, hogy Wyfalw-i Mihály fia János literatus, magára vállalva testvérének: Lászlónak a terhét, a káptalan előtt ily bevallást tett: jóllehet Marczaly Miklós vajda fia János az ő testvére: Balázs részéről élvezett sokféle jótéteményért a Naghletha és Kakath birtokokban lévő teljes birtokrészeit, azaz a 2 birtok felét, a Naghlethan lévő vám felével és a birtokok egyéb tartozékaival, amint ez a somogyi konvent adományozó oklevelében részletesen benne foglaltatik, Balázsnak adta élete tartamára oly feltétettel, hogy ha ő vagy utódai azokat a birtokrészeket Balázs halála után utódaitól vissza akarnák venni, ezt csak 600 arany Ft előzetes lefizetése ellenében tehetik és mert a birtokrészek megváltása a szomszédság révén Pochay Péter fiát: Lászlót mindenkinél inkább megillette, azért mikor Pochay László minden becslés kizárásával kifizette János literatusnak a 600 arany Ft-ot, János átadta neki Naghletha és Kakath birtokok és a Naghlethan levő vám felét azok többi tartozékaival egyetemben. Ezen 6 oklevél bemutatása után az actorok procuratora az említett birtokcserével szemben így érvelt: Jóllehet régebben Miklós vajda két fiának: Imrének és Jánosnak, továbbá Marczaly bán fiainak: Györgynek és Istvánnak az említett Naghletha és Kakath nevű birtokai más birtokokkal egyetemben bizonyos összegért Hwnyad-i János besztercei örökös comesnél voltak elzálogosítva, utóbb Hwnyad-i János Marczaly vajda életben lévő fiával: Jánossal oly módon egyezett ki, hogy Hwnyad-i János Naghletha és Kakath birtokokat a többi birtokkal együtt csak élete végéig tarthatja meg, halála után pedig a fiai: László és Mátyás, továbbá a felesége: Erzsébet azokat a birtokrészeket bármilyen pénzbeli megváltás nélkül visszaadják a vajda fiának Jánosnak és Marczaly bán fiainak: Györgynek és Istvánnak meg örököseinek. Épp azért Hwnyad-i János besztercei örökös comes Naghletha és Kakath birtokok felét nem adhadta cserébe az alperes Bernát apjának: Lepes Andrásnak. Szavai igazolására bemutatta a csanádi káptalan fassionalis oklevelét. - Az oklevelek bemutatása, elolvasása és megtárgyalása után, mivel mindkét fél procuratora végleges ítéletet kért, a király tanácsosaival így döntött: Jóllehet 1455-ban Hwnyad-i János Letha és Kakath birtokoknak a felét a Letha-i vám felével és a birtokok minden más tartozékával együtt örök tulajdonul cserébe adta Lepes Andrásnak és örököseinek - András más öröklött birtokaiért, mégis mivel a csanádi káptalan oklevelének a bizonysága szerint Naghletha és Kakath birtokok Hwnyad-i János csak életében illették meg, Hwnyad-i halála után pedig vissza kellett szállniok, mégpedig minden fizetség nélkül a vajda fiára: Jánosra és annak osztályos testvéreire, épp azért Hwnyad-i János Naghletha és Kakath birtokok felét nem adhatta cserébe Bernát alperes apjának, Andrásnak, így a birtokcseréről szóló oklevél a jelen ügyben nem érvényes, ennélfogva a nevezett Naghletha és Kakath birtokok összes tartozékaikkal együtt és azok tulajdonjoga az actor Bathor-i comest és Bathor-i Andrást illetik, mint akikre a vajda fiának: Jánosnak és osztályos rokonainak összes javai átszállottak, azért azokat örök tulajdonul nekik és utódaiknak kell odaítélni, ugyanakkor az alperes Bernát azokat a birtokrészeket, amelyeket egykor apja: András adott át Hwnyad-i Jánosnak Naghletha és Kakath birtokok feléért, amint azok a budai káptalan fent közölt oklevelében fel vannak sorolva, akár bírói, akár más úton keresheti ”medianto iustitia”. Mivel azonban már azelőtt,t.i.1444-ban a vajda fia Imre a Naghletha és Kakath birtokokban lévő birtokrészeit 90 arany Ft-ért elzálogosította János váradi püspöknek, majd 1450-ben a másik János váradi püspök az említett birtokrészeket ugyanazért a 90 arany Ft-ért átengedte Pochay Lászlónak, 1449-ben pedig a vajda fia János a Naghletha birtokban őt megilető részeket Wylaw-i Demeter fia Mihály fia Balázsra iratta 600 arany Ft értékben és még ugyanabban az évben Demeter fia Mihály fia Balázs az országnagyok és a váradi káptalan emvereivel be is vezettette magát a neki átadott Nagletha birtok tulajdonába, később pedig Wyalw-i Mihály fia János Nagletha birtoknak a felét, amelyet a vajda fia János adományozott testvérének: Balázsnak, Kakath birtok felével egyetemben és a Naghletha birtokban lévő vám felével 600 arany Ft-rt átengedte ugyancsak Pochay Lászlónak. Mikor azután a nevezett birtokrészek a Hwnyad-ival történt csere folytán Lepes András illetőkeg az alperes Lepes Bernát kezére kerültek, ő kifizette Pochay László özvegyének: Cristinának mind a 90 arany Ft-ot, mint pedig a 600 arany Ft-ot. Ezt az összeget tehát a nevezett Bathor-i István comes és Bathor-i András kötelesek neki visszafizetni, addig pedig a Naghletha-i és Kakath-i birtokrészek az alperes kezén maradnak. Ugyanakkor pedig, midőn a király kihirdette, hogy az említett csere-oklevél a jelen perben nem bír bizonyító erővel, az alperes Bernát a személyes jelenlét előtt kijelentette, hogy Bathor-i István comes és Bathor-i András mint actorok őt mind a 90 arany FT, mind pedig a 600 arany Ft összegben teljesen kielégítették és az összeg felett nyugtázta is őket. Azért a király a prelátusokkal, bárókkal és más ülnökökkel az addig az alperes kezén lévő vitás birtokrészeket, vagyis Naghletha és Kakath birtokok felét azok összes tartozékával a nevezett Bathor-i István comesnek és Bathor-i Andrásnak meg örököseinek ítélet oda - egy más oklevélben elrendelvén azok statuálását is - míg az alperes részére megállapította, hogy az apjától: Lepes Andrástól Hwnyadinak cserébe adott birtokrészeket törvényes úton visszakövetelheti. - Regeszta forrása: ULÁSZLÓ 2 KIRÁLY