(sab., in Petri et Pauli). A somogyi konvent bizonyítja, hogy Károly király 1325. május 23-i parancsára (lásd Borsa SMM 27. [1996] 61/89 sz.) Domokos királyi emberrel kiküldték káplánjukat: Pál papot, aki visszatérve jelentette, hogy jelenlétében a királyi ember Vitus és Modestus vértanúk ünnepét megelőző csütörtökön (jún. 13.) kiszállt a birtokra [Bechefalva], a szomszédokat és a határosokat összehíván a birtok határait régi és új határjelek szerint megjárta, majd e határok szerint az említett János számára iktatta. A birtok határai: A határ keleten kezdődik egy körtefánál, amelyet határjelnek jelöltek és amely mellett élő forrás van; a fától felmegy a Fured uta nevű úthoz; ahol nyugatnak fordul elmegy egy erdőhöz és az erdő körül délnek megy a Feneu erdeu nevű erdőig; ahonnan Bechefalua régi és új határáig halad nyugat felé a határjeleknek jelölt tölgyfákig, amelyek elválasztják Garabfeulde-t és Bechefalua-t; ezután nyugatnak tart egy rétig, amelynek fele Bechefalua faluhoz, a másik pedig Garab földhöz; innen elkanyarodva egy másik réthez megy, amely a balatoni részekig (ad partes Balatini) terjed és amely nyugatról az említett Domokos földjét, keletről pedig Bechefalua-t választja el; és e réten át a Feleufaya nevű erdőig; ettől keveset lépve ugyanabba az irányba elérkezik öt régi és új földjelig; amelyektől kelet felé haladva egy kúthoz ér, amely észak felől Warda és Nogegres földet - a konvent jogait meghagyva - dél felől pedig Bechefalua földjét választja el; a kúttól egy erdőhöz megy és ennek távolságával (in spatio eiusdem) egy nagy úton délre a W[a]razlow erdőig, amely körül keletnek kanyarodik egy határjelnek jelölt tölgyfáig; ahonnan határjelnek jelölt három fűzfához; amelyektől dél felé tartva az első jelig és ott véget ér. A privilegiális levelet függő és autentikus pecsétjükkel erősítették meg. - Hártyán, nagyobbított kezdő C betűvel, hártyaszalagon függött pecsételés nyomával (Tallián cs.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 27 (1996) 61/90. SOMOGYI KONVENT