Gara-i Miklós nádor bizonyítja, hogy midőn a Zolnok megyében fekvő Deshaza nevű birtok statutiójánál történt ellentmondás miatt Kwsal-i Jakchnak a fiai: István és György, és ugyanezen Györgynek a fiai: János, László és Mihály és a nevezett Jakch-i Istvánnak a fia: másik Mihály, betartva a törvényes idézés formáit Menyew-i Bartha fiát, Damjánt, továbbá Menyew-i Benedek fiát: Lászlót és Deshaza-i Weres dictus Györgyöt eléje perbe vonták, és halasztás folytán az ügy eljutott 1414. Szent Mihály nyolcadáig, amikor a kwsal-i nemesek megbízottja, István literatus megbízói nevében kérte az ellentmondás megindokolását László és György alperesek részéről. Erre utóbbiak megbízottja: Iklod-i István, a kolosmonostori konvent ügyvédvalló levelével azt válaszolta, hogy az ellentmondás azért történt, mert a nevezet Deshaza birtok őket oklevelek alapján illeti. Mire a nádor úgy ítélt, hogy nevezettek a Deshazara vonatkozó okleveleiket vízkereszt nyolcadán kötelesek bemutatni. E nyolcadról az oklevelek bemutatása 1419. vízkereszt nyolcadára nyert halasztást, miközben Jakch fiai: István és György elhaláloztak, míg Domonkos többszörös bírságban marasztaltatott el. Végre is e nyolcadon Menyew-i Balázs az elhunyt Jakch-i György és István fiainak a nevében a nádor elé járulván, bemutatta Zsigmond királynak Aachenben 1415. ápr. 18-án kelt adományozási oklevelét, mely szerint a király figyelembe véve Kwsal-i Jakch fia, István fia, Mihálynak érdemeit, quandam possessionem Deshaza, in comitatu de Zolnok existentem, habitatoribus destitutam, que alias hominum conditionalium, qui proclamatores castri appellati fuerunt, extitisset, azt összes tartozékaival és a régi határok mellett a nevezett István fia, Mihálynak és általa Istvánnak, mint apjának és apja testvérének, Györgynek, Jakch fiainak, továbbá a nevezett György fiainak: Lászlónak, Jánosnak és Mihálynak és a nevezett György fiának, másik Mihálynak és örököseiknek adta új királyi adomány címén. Ez oklevél bemutatása után a nevezett Balázs literatus az actorok nevében azt a bejelentést tette, hogy a nevezett Benedek fia, László proclamator castri existens in congregatione generali Jacobi Lachk et Johannis filii Hermani wayuodarum Transilvanorum per ipsos feria quinta prox. post f. beati Mathei ap. et ev. 1406-ban in Keve celebrata bemutatta a váradhegyfoki konvent 1343. jún. 2-án kelt oklevelét, mely szerint Damianus et Petrus filii Dees de comitatu Zolnok, másrészt pedig Gergely fiai: László és István meg György fia, Pál a konvent előtt megjelenvén, a nevezett Damián és Péter azt a kijelentést tették, quod quartam partem portionis possessionarie e rundem in possessione Deshaza ipsos iure hereditario concernenti, a negyedrész minden tartozékával ratione quarte filialis nobilium dominarum, Annus scilicet et Elizabeth, filiarum eiusdem Dees, matrum Ladislai, tephani et Pauli dictorum, sororum ipsorum, az ország jogszokása szerint a nevezett Lászlónak, Istvánnak és Pálnak és átaluk örököseiknek adta. A másik bemutatott oklevél Illés Bytke-i plébánosnak, mint Miklós mester erdélyi kanonok, Zolnuk főesperes és Tasnádi vicarius helyettesének az oklevele 1378. júl. 1-ről, mely azt tartalmazta, hogy eléje járultak Demetrius et Blasius, filii Petri, filii Martini, et enedictus, filius Ladislai, filii eiusdem Martini, nobiles de Deshaza. Ennek a további tartalmát, valamint a leleszi konvent 1424. máj. 1. oklevelét és a nádor záró ítéletét az oklevél hiányossága és homályossága miatt összefüggően nem lehet elolvasni. Eredeti, hártya, közben nagy réssel és kisebb hiányokkal, pecsétje hiányzik.– Regeszta forrása: OL regeszta GARAI MIKLÓS NÁDOR