Bude - vigesimo secundo die octavarum festi b. Michaelis arch. Bathor-i István Magyarország nádora, a kunok bírája, temesi comes és Magyarország déli részeinek a főkapitánya a csanádi káptalanhoz. Midőn az Apaas, másképp Symand nevű birtoknak, mely az aradi káptalant teljes joggal megilleti, a statutiojánál háromszor is történt tilalmazás miatt a káptalan a törvényes idézési formát betartva először Corvin János liptói és oppelni herceget az 1494-ik évben Szent Mihály nyolcadára Zapolya-i István, Szepes földjének örökös comese, Magyarország nádora és a kunok bírája elé vonta perbe, másodszor pedig ugyanazt a herceget az 1496-ik esztendő Szent Mihály nyolcadára ugyanazon Zápolya-i István nádor elé idézte, harmadszor pedig a néhai Corvin János herceg özvegyét, Beatrix úrnőt és leányát, Erzsébetet az 1507-ik esztendő Szent Mihály nyolcadára a királyi és csanádi káptalani ember útján Ulászló király személyes jelenléte elé maga ellen perbe vonta. E nyolcadon a káptalan megbízottja: Franciscus literatus de Veteri Buda a káptalan nevében kérte az ellenmondás megindokolását. Erre Nicolaus de Hodos az özvegy Beatrix úrnő nevében a király ügyvédvalló levelével, míg Erzsébet leányzó nevében az országbíró kormegállapító levelével azt válaszolta, hogy az említett utolsó statutionál azért történt az alperesek részéről az ellenmondás, mivel az alperes úrnőnek az említett zarándmegyei Symand birtokról oklevelek állanak a rendelkezésére, amelyeket adott terminuskor készek bemutatni. Mivel azonban a jelen ügy az 1486-ik évi decretum generale jegyében indult meg, annak értelmében pedig ezt a pert a megjelölt nyolcad alatt be kell fejezni, azért a király akkor úgy döntött, hogy az alperesek vagy procuratoruk az ígért oklevelet Szent György nyocladán kötelesek bemutatni, semmi további halasztásra nem számítva - ugyanazon személyes jelenlét előtt. E nyolcadról az ügy először Ulászló királynak a halasztó oklevele alapján, majd az ő halála után fiának: Lajos királynak a halasztó oklevele alapján, miközben mind az özvegy Beatrix úrnő, mind a leánya: Erzsébet elhaláloztak, akikről az ügy az özvegy utolsó urára, György brandenburgi őrgrófra szállt, akinek a kezén van jelenleg is a vitás birtok. Ekkor a királyi személyes jelenlét bíróságától a nádor elé tették át az ügyet, akinek a bírósága előtt eljutott a jelen Szent Mihály nyolcadára, de ezen a nyolcadon a káptalan megbízottja hiába várt az őrgróf megjelenésére, hogy az ígért okleveleket bemutassa és mert további halasztást nem kapott, e tekintetben alul maradt. Ekkor a káptalan megbízottja ítéletet kért. Mivel tehát az Apaas másképp Symand birtok statutiojánál történt ellenmondások miatt, a törvényes formák betartása mellett, először a néhai Corvin János liptói és oppelni herceget 1494. Szent Mihály nyolcadán a káptalan István nádor elé idézte törvénybe, majd másodízben ugyanazt a János herceget 1496. Szent Mihály nyolcadára ugyancsak István nádor színe elé, majd harmadszor János herceg özvegyét, Beatrix úrnőt és a leányát: Erzsébetet 1517. Szent Mihály nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé idézte, amely nyoladon a káptalan törvényes megbízottja: Franciscus literatus de Veteri Buda kérte az ellenmondás megindokolását, mire Hodos-i Miklós, Beatrix úrnő és Erzsébet leányzó törvényes procuratora, megbízói nevében az ellenmondást avval indokolta, hogy megbízóinak a nevezett Symand birtokról oklevelek állanak a rendelkezésére. Ezek bemutatására az akkori király: Ulászló minden további halasztás nélkül Szent György nyolcadát jelölte meg. E nyolcadról az ügy először Ulászló király halasztó oklevele alapján, majd az ő halála után Lajos királynak a halasztó oklevele alapján, miközben Beatrix özvegy és a leánya: Erzsébet is elhaláloztak és az ügy az özvegy utolsó férjére: György brandenburgi őrgrófra szállt és az ügy tárgyalása átküldés folytán a nádori ítélőszék elé került és eljutott a jelen Szent Mihály nyolcadáig, de Thorda-i János, a káptalan megbízottja ekkor is hiába várt Brandenburgi György őrgróf megjelenésére, hogy az ígért oklevelet bemutassa, de az annak ellenére, hogy újabb halasztásra semmi kilátása nem volt, sem személyesen nem jött, sem megbízottat nem küldött, hanem kivonta magát törvényes bírája joghatósága alól és engedte, hogy az oklevelek bemutatása terén alul maradjon. Mindezek alapján a nevezett Apaas, más néven Symand zarándmegyei birtokot, mint a káptalant megillető verum et syncerum ius, a káptalannak kell visszaítélni, azért meghallgatva a vele együtt ítélkező prelátusok, bárók, ítélőmesterek és nemesek tanácsát ezt ítéletben is kimondotta. Mivel a káptalant újonnan kell a birtokba beiktatni, megkéri a csanádi káptalant, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében... Ambrosius de Chernelhaza, sin Paulus Ibrani de Waya, sive Lucas de Torna, mint a királyi curiából külön kiküldött ember szálljon ki Apaas, más néven Symand birtokhoz és egybehíván annak a szomszédait és határbirtokosait, statuálja azt összes tartozékaival egyetemben az aradi káptalannak, senkinek az ellenmondását nem véve figyelembe. Eredeti, papír. Zárlatán pecsét nyomai. Régi jelzete: Capitulum Orodiense, Cista Maramaros, Fasc. 4. N-o 13. BÁTORI ISTVÁN NÁDOR