Ulászló király az erdélyi káptalanhoz. Mivel ő figyelemmel lévén Bela-i Barnabásnak, szörényi bánnak, első sorban a szent koronával, majd magával a királlyal szemben tanúsított hűséges szolgálataira, neki adta Damsos-i Arka Jánosnak összes birtokait, birtokrészeit és birtokjavait, akárhol feküsznek Erdély területén, amelyek amiatt, hogy Arka János az utóbbi napokban quosdam duos Egiptiacos, seu Pharahones, quos vulgari s..mone czyganos vocant, bizonyos lopásból kifolyólag elfogatta és kölcsönösen kiszúratta velük egymás szemét, a királyra háramlottak és az ő adományozási jogkörébe estek, így tehát ezeket a javakat összes tartozékaikkal egyetemben a nevezett Bela-i Barnabásnak és általa testvérének, fratri uterino: Bela-i Jánosnak, meg Folth-i Lászlónak és leszármazottaiknak adta örök tulajdonul és be akarja őket e javak tulajdonába vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében Blasius de Kemend, aut Johannes Bakoch de Klokothywa, sive Demetrius Chazar, vel Georgius Zacharias de Pesthes, aut Benedictus Pesthesy sive Ambrosius similiter Pethesy, vel Demetrius Kopaz de Wad, aut Dyonisius Ztrygy mint kiályi ember szálljon ki a nevezett Damsos-i Arka Jánosnak az országban bárhol található javaihoz és egybehíván azok szomszédait és határbirtokosait, vezesse be azon javakba Bella-i Barnabást és a többi fentnevezettet királyi adomány címén, az esetleges ellenmondókat velük szemben az erdélyi vajda elé idézve. - Zárlatán pecsét töredékei. - Regeszta forrása: OL regeszta (Szilágyi hagyatékból). ULÁSZLÓ 2 KIRÁLY