Erzsébet királyné a kolosmonostori konventhez. Mivel ő figyelemmel lévén Losoncz-i Miklós fia Desewnek, erdélyi vajdának, továbbá Fornas-i János Weres Dénesnek, azután Wasarhel-i Gergely fia Györgynek és László fia Antalnak a királynéval és a szent koronával szemben tanúsított hűséges szolgálataira, minden királyi jogát, mely őt a Magyarfratha, Olahfratha és Bothaza kolosmegyei, meg a Markhaza dobokamegyei birtokokban lévő birtokrészekben bármi címen megillette, amely birtokrészek az előtt Magyarfratha-i Gáll fia Péter fia Jánosé, meg Bothaza-i György fia János fia Györgyé voltak, de magvaszakadás folytán a szent koronára szálltak, azokat összes tartozékaikkal egyetemben egy részükben a nevezett Desew vajdának, másik részükben Weres Dénesnek, harmadrészükben pedig a nevezett Györgynek és Antalnak adományozta és be akarja őket azok tulajdonába vezettetni, azért meghagyja a konventnek, küldje ki a testimoniumát, hogy annak a jelenlétében Petrus Chorong de Papfalva, vel Dominicus, aut Jacobus de Zomordok, sin Johannes Mykola de Zamosfalva, seu Anthonius filius Ladislai de Zwchak, sive Georgius, neve Blasius de Wybuda, an Gregorius Indali de Machkas, aut Ladislaus de Bodok, vel Georgius de Ezthyen, sin Gregorius de Tewk, seu Dionisius literatus de Doboka, sive Johannes filius Laurentii Lewkes de eadem mint királyi ember szálljon ki az említett birtokrészekhez és statuálja azokat Desew vajdának, Weres Dénesnek és Györgynek meg Antalnak, az esetleges ellenmondókat az erdélyi vajda elé idézve. Zárlatán papírfelzetes pecsét. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ  

Language: Latin