octavo die diei termini prenotati: octavo die festi beati Georgii martyris. A kolosmonostori konvent bizonyítja, hogy kézhez kapván előbbi oklevelét, amely Markhaza, más néven Ewrhalom birtok határjárásával és új határok meg határjelek emelésével kapcsolatban bizonyos megegyezést és kötelezettséget foglal magában Markhaza-i Gáll fia, János és Ews-i Janka fiai: Simon, György és László részéről, amikor a konvent Péter, rendi testvért, a monostor custosát küldte ki testimoniumként a quarto die festi parificationis Virginis Gloriose tunc preteriti-n tartott békéltető tárgyaláshoz, aki visszatérve jelentette, hogy a nevezett Gáll fia, János, a maga részéről nobiles viros: Joannem de Swk, Stephanum et Ladislaum filios Gerew de Zamosfalwa et Georgium de Korpad nevezte meg fogott bíráiul, míg Janka fiai: Simon, László és György, a maguk részéről Paulum Cheleny de Balasfalwa, Georgium de Gewcz, Ladislaum et Joannem Vas dictos de Zenth Egyed nevezték meg fogott bíráikul. Ez a nyolc fogott bíró magukhoz vévén még néhány jószándékú embert, kiszálltak az előbbi határjáráskor vita alatt maradt földhöz és meghallgatván a felek érveléseit, ami nem volt egyéb civódásnál, az okmányokból megállapították, hogy Janka fiait: Simont, Györgyöt és Lászlót inkább illeti meg a jog a vitás területen, mint Gáll fia, Jánost, azért hosszas tárgyalás után úgy ítélkeztek, hogy a nevezett Janka fiai együttesen, vagy valamelyik elhunyta esetén az életben maradottak, vagy az életben maradt Szent György ünnepének a nyolcadán, jelen lévén a két fél által meghívott konventi tag, mint hites ember, szálljanak ki a vitás területhez és egybehíván annak szomszédait és határbirtokosait, járják meg Markhaza és Palatha birtokok határait a régi határjelek mellett, ahol szükséges újakat is emelve, és közben az egyik határjelnél az eskütevők mezitláb, oldott övvel, fedetlen fővel, fejükre földet téve és sorjában mondva mindazt, amit az eskü előír, esküdjenek a földre afölött, hogy az általuk mutatott határjelek régtől fogva az ő birtokaik igazi határjelei és hogy az azon a határjeleken belül lévő föld az ő Palotha birtokukhoz tartozott és tartozik. Mindezt a felek 50 nehéz márka és még külön 10 nehéz márka, a bíró részére szóló bírság terhe mellett vállalták. Ezek előrebocsátása után a két fél kérésére a konvent kiküldte testimoniumként az említett Péter rendi testvért, konventjük custosát, akinek a jelentése szerint a felek az említett Szent György ünnep nyolcadán kiszálltak az ő jelenlétében Markhaza és Palatha birtokokhoz, illetőleg a két birtok közti vitás területhez, ahova meghívták a szomszédokat és határbirtokosokat, amikor a felek megegyezés alapján elfogadták a két birtoknak és a vitás területnek is előbb megjelölt határait, amely határokon belül eső részeket örök tulajdonként statuálták a két félnek a következő határok mellett: Quod primum incepissent a plaga meridionali penes Hyntus in planitie et sub pede ipsius montis duas novas metas terreas erexissent. Dehinc sursum ad plagam septemtrionalem pergendo unam metam terream posuissent. Tandem ad eandem plagam procedendo in Beercz modo simili metam terream cumulassent. Deinde paulisper eundo ad viam publicam, per quam itur ad predictam possessionem Palatha, ipsam viam saliendo duas metas elevassent. Inde directe infra tendendo ad fossatum siccum, cis eundem unam metam erexissent. Abhinc ad eandem plagam in prato ulterius transeundo modo consimili metam terream elevassent. Inde in ipso prato adhuc procedendo, quasi ad plagam orientalem flectendo et supra tendendo, in latere montis unam metam terream cumulassent. Abhinc ad eandem plagam orientalem, iterum in latere ipsius montis, per bonum spatium directe transeundo, in capite alterius montis acialis Keckeeseel vocati, duas metas terreas erexissent. Inde circa unam magnam viam, que tendit versus opidum Bwza, a parte septemtrionali, que separat inter Mykotelke, Markhaza alio nomine Ewrhalom et Zawa, duas metas antiquas terreas repperissent erectas, quas non renovassent, sed pro certis metis reliquissent. Et ibidem terminassent. Erről a feleknek oklevelet adtak. Átírta 1548. nov. 20-án a kolosmonostori konvent.– Regeszta forrása: OL regeszta KOLOZSMONOSTORI KONVENT