Torde. Octavo die congregationis nostre: in octavis beati Michaelis arch. Dénes erdélyi vajda és szolnoki comes a kolosmonostori konventhez. Amidőn október 6-án (in octavis festi b. Michaelis arch.) az erdélyi nemesség részére Tordán országgyűlést tartott, akkor megjelent előttük Iwanka fia Miklósnak az özvegye, Székely (Suculus), jelenleg Torda-i Pálnak a leánya, aki Egyed fia Péter fiai: Gáll és Egyed, továbbá István fia János Indal-i nemesek ellenében két oklevelet mutatott be a congregatio generalison: 1) Salamon Thorda-i főesperesnek, Domonkos erdélyi püspök vicariusának az oklevelét, mely kelt 1358. szeptember 18-án (quarto die octavarum festi nativitatis Virginis Gloriose, anno 1358.), és 2) Domonkos mesternek, volt erdélyi alvajdának az oklevelét, mely kelt 1359. szeptember 18-án (quarto die octavarum festi nativitatis Virginis Gloriose, anno 1359.). – Az elsőben, Salamon főesperesnek az oklevelében az állt, hogy midőn egy előbbi ítéletlevele alapján a nemes úrnő, Iwanka fia Miklósnak az özvegye, Siculus (Székely) Pálnak, akit jelenleg Torda-inak hívnak, a leánya az Indal-i nemesekkel, Péter fiaival: Gállal és Egyeddel és István fiával, Jánossal szemben azt állította, hogy ő a néhai Indal-i Miklós nővérének (sororis uterine): Anglythnek a leánya és mint ilyent őt joggal illeti meg anyja: Aglynth után az Indal, Egrus és Buchtelku birtokokban lévő birtokrészekből a leánynegyed teljes fele és ezt az ország jogszokása szerint kéri a maga számára kiadatni. Állítását szeptember 15-én (in octavis festi nativitatis Virg. Gloriose) megfelelő tanúkkal kellett igazolnia, ami a tanúk felvonultatásával sikerült is neki. Ezért a nevezett Salamon főesperes kanonoktársaival úgy ítélt, hogy az Indal, Egrus és Buchtelku birtokokból járó leánynegyed fele Margit úrnőt jogosan megilleti és azt meg is kell kapnia. – Domonkos helyetes vajda említett oklevelében pedig az foglaltatott, hogy midőn Margit úrnő, Suculus (Székely) Pálnak a leánya, Új-Torda-i Iwanka fia Miklósnak az özvegye, az Indal-i nemesekkel: Egyed fia Péter fiaival: Gállal és Egyeddel, továbbá István fia Jánossal szemben betartván a törvényes idézési formát, őket a helyettes vajda elé perbe vonta, a felek szeptember 15-én (in octavis festi nativitatis Beate Marie Virginis) jelentek meg előtte, amikor a nevezett Margit úrnő az Indal-i elsorolt nemesekkel szemben úgy érvelt, hogy mivel ő Indal-i Miklós nővérének (sororis uterine): Aglenthnek a leánya, amely Miklósnak a birtokrészei jelenleg a nevezett Gállnál, Egyednél és István fia Jánosnál vannak, azért a nevezett Indal-i néhai Miklósnak Indalon, Egruson és Buchtelkun lévő birtokrészeiből az anyját: Aglenthet jogosan megillető leánynegyednek a felét jogosan követelheti a maga számára, amint ezt Salamon mester, Thorda-i főesperes, Domonkos erdélyi püspöknek a vicariusa ítéletlevelében ki is mondotta, de a nemesek kiközösítés büntetésének a terhe mellett sem hajlandók azt neki kiadni. Ennek igazolásául ott nyomban bemutatott néhány oklevelet eredetiben. Erre a nevezett Gáll és Egyed meg István fia János kijelentették, hogy az említett leánynegyeddel valóban tartoznak Margit úrnőnek és a kijelölt terminuskor hajlandók is erre nézve eleget tenni. Domonkos helyettes vajda erre úgy rendelkezett, hogy a nevezett Gáll és Egyed, meg István fia János október 27-én (die dominico prox. ante f. Omnium Sanctorum) szálljanak ki a nevezett birtokrészekhez és meghíván oda a szomszédokat és határbirtokosokat és jelen lévén Petro dicto Feyes, vel magistro Georgio filio Jacobi de Jara, aut Sandrino de eadem, sive Nicolao filio Philippi de Egres és az erdélyi káptalan embere, szemügyre vévén a birtokrészek minőségét és nagyságát, az ország jogszokása szerint válasszák el azt a negyedrészt határjelekkel a többi birtokrésztől és statuálják azt a nevezett Margit úrnőnek és utódainak, aminek a megtörténtéről a nevezett Margit úrnő mutassa be a káptalan jelentését november 8-áig (ad octavas f. Omnium Sanctorum). Ezen két oklevél bemutatása után Margit úrnő kijelentette, hogy az ígért elégtételadás bizonyos közbejött akadályok miatt nem történhetett meg és új rendelkezést kért. Ekkor a szintén személyesen jelen lévő Gáll és Egyed, Péternek a fiai és János, Istvánnak a fia kijelentették, hogy ők vállalt kötelezettségüknek megfelelően hajlandók voltak és most is hajlandók az említett leánynegyed felét kiadni, de ha azt az ország törvénye megengedi, az egészet egy helyen és az egyik birtokban szeretnék kiadni, mire a vajda az erdélyi hét megye nemesivel megtanácskozván a dolgot, úgy találták, hogy az ország jogszokása szerint lehet a leánynegyedet egy helyen és egy birtokban kiadni és el is rendelte ennek ilyen formában való kiadását. Azért megkéri a konventet, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében Nicolaus filius Philippi, aut Alexander de Zend mint vajdai ember szálljon ki október 29-én (feria quarta prox a. f. Omnium Sanctorum) a nevezett birtokrészekhez és a szomszédok meg határbirtokosok jelenlétében adja ki a nevezett leánynegyedet az említett birtokok valamelyikén egy helyen – ha erre mód van – és elhatárolva azt a nevezett Gáll, Egyed és István fia János útmutatása mellett más birtokjogoktól, statuálja azt a nevezett Margit úrnőnek és utódainak, aminek a megtörténtéről a konvent oklevelét november 18-áig (ad octavas f. b. Martini) juttassák el hozzá. Datum Torde, octavo die congregationis nostre prenotate, anno Domini 1360. Eredeti, papír, zárlatán pecsét nyomai. – Regeszta forrása: OL regeszta DÉNES ERDÉLYI VAJDA