Venerabiles Joannes de Lazo Thylegdiensis, Matheus de Waradino Wgochensis et Michael de Herczegzantho Hwnyadiensis archidiaconi et canonici ecclesie Albensis Transsilvane, mint a Szentszéktől delegált bírák előtt magister Vincentius, rector altaris beatorum Stephani et Emerici ducis, filii eius, kifogást emelt a saját és nevezett oltára nevében azon királyi levél ellen, melyet a Zeebek-i szék királyi bírája: Ferenc mutatott be ellenfelei részéről. Kifogást emelt először azért, mert a levelet bemutató Ferenc nem az ő ellenfele, sem a perben nem részes, sem valami földesúri hatalomnál fogva nem járhat közbe a bíráknál, sem procutarori felhatalmazása nincsen, azért őt teljesen ki kell zárni az ügyből (repellendus). Másodszor megadva minden tiszteletet a király személyének, kifogást emelt a levél ellen, mivel az csak ügyvédekről és királyi közjegyzőkről szól, akik igyekeznek megszerezni a maguk számára a peres ügyeket és alkalmat adni a cívódásra és pereskedésre, miközben nyúzzák a szegény embereket, de ő sem mint ügyvéd, sem mint közjegyző nem szerezte magának e peres ügyet, hogy a szegényeket megzsarolja, hanem lelkiismerete szerint akarja az oltár jogait megvédeni, és ha azt sérelem érte, jogorvoslást keres. Harmadszor kifogást emel a bemutatott oklevél ellen az abban foglalt költségek és más pénzbeli követelések miatt. Negyedszer azért, mert az a levél a Szentszékhez való fellebbezést megengedhetetlennek mondja, holott ez csak tisztán világi ügyekre áll és a király maga is mondja a levélben, hogy semmiben sem akar a pápai széknek preiudicalni. Ötödször, mert az a királyi levél csak bizonyos számú szász székről emlékezik és nem az összesekről. Azért kéri a bíráktól, hogy akirályi levelet mondják ki elfogadhatatlannak, viszont ellenfelei válaszoljanak az ő állítására és adjanak számot makacsságukról, máskülönben mint megátalkodottakat, sújtsák őket az apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazásnál fogva kiközösítéssel. – Ezt a levelet 1499 jan.29-én mutatták be a delegált bíróság előtt, jelen lévén nemcsak Ferenc királybíró, hanem az alperesek közül is néhányan akik alkalmat és terminust kértek a bíráktól a válaszadásra. A bírák erre a 16.napot jelölték ki. Arra nézve pedig, hogy az actor tiltakozott a nevezett Ferencnek a perben való szereplése ellen, és őt mint procuratort visszautasította, minthogy nincs megfelelő mandátuma és nem földesura az alpereseknek, a bíróság helyt adott érvelésének, sőt az alpereskre nézve úgy határozott, hogy mindaddig nem védhetik magukat, míg az interdictum alól nem oldják fel őket és míg meg nem térítik az actornak a makacsságuk okozta költségeket. – Jelen voltak: Matheo doctore surrogato Albensi, Paulo de Helthen canonico, magistro Johannes altarista Fabiani etc., Joanne presbitero de Cibinio, Paulo de Zylaghzeg, Petro de Regen. – Azután még a nevezett Ferenc, akit a megjelent alperesek erre az alkalomra felkértek procuratornak, a bírák előtt letette az esküt, míg az actor püspökének hozzá intézett levelére ezeket mondotta: ”Nehéz nekem szembeszállanom előljáróm akaratával”, mely szavakat a bírák úgy értelmezték, hogy hozzájárult az interdictum felfüggesztéséhez és az alpereseket fel is oldották az interdictum alól, úgy hogy a kitűzött terminuson védhetik magukat. – Kétoldalnyi szöveg, mely középütt nagyon elmosódott – Regeszta forrása: OL regeszta ERDÉLYI KÁPTALAN