Palocz-i László comes országbíró bizonyítja, hogy midőn Esztergom város bírája: Mihály és esküdtjei: Georgius literatus, Johannes Bogdany, Stephanus Byro, Johannes Pynther ”dicti”, ac Vincentius filius Laurentii et Petrus filius Dominici az összes esztegomi polgárok nevében panaszolták Zsigmond király előtt, hogy ámbár ők a szent királyok által nekik adott szabadság alapján, okleveles bizonyítékok szerint is, amelyeket Zsigmond király meg is erősített a számukra, egyenként és összesen mentek minden vám fizetése alól mind a királyi és királynői városokban, mind pedig az ország bármely helyén szedetni szokott vám alól, mégis az utóbbi időben György esztergomi érsek és az esztergomi káptalan, továbbá György nyitrai püspök, azonkívűl Lewa-i Cheh Péter volt macsói bán és a győri káptalan meg az óbudai apácák ezen kiváltságuk ellenére az esztergomi polgároktól áruik és javaik után, ha az illetők birtokain lévő vámhelyeken átmennek, vámot követelnek tőlük szabadságuk nagy rovására és ez ellen a királytól kértek jogorvoslást, a király meghagyta az esztergomi érseknek és az esztergomi káptalannak, továbbá György nyitrai püspöknek, Cheh Péter bánnak, a győri káptalannak és az óbudai apácáknak, hogy 1435 vízkereszt nyolcadán jelenjenek meg személyes jelenléte előtt összes okmányaikkal, amelyek alapján szedték a vámot az esztergomi polgároktól, ahol ugyanakkor az esztergomi polgárok is kötelesek bemutatni a kiváltságukról szóló okleveleiket. A jelzett nyolcadon a király együtt lévén Pozsonyban az országnagyokkal, a nevezett Mihály bíró, továbbá György literatus és Vince mint esküdtek megjelentek a király előtt Esztergom város képviseletében, ahol már jelen volt György esztergomi érsek, továbbá az esztergomi káptalannak és az óbudai apácáknak a képviselői, míg Péter bán, György nyitrai püspök és a győri káptalan nem képviseltették magukat, azért a város megbízottai az érsektől, az esztergomi káptalantól és az óbudai apácáktól kérték okmányaik bemutatását, mire az érsek személyesen, míg az esztergomi káptalan és az óbudai apácák procuratoraik útján kijelentették, hogy nem most, hanem a királytól részükre kijelölt új határnapon készek okleveleiket bemutatni. A király az oklevelek bemutatására Szent György nyolcadát - május 1. - jelölte ki, szinhelyül pedig a királyi curiát. E nyolcadról az oklevelek bemutatása először Bathor-i István comes országbíró halasztó oklevele alapján, majd az ő halála után Rozgon-i György országbíró halasztó oklevele alapján és miután Rozgon-i Györgyöt felmentették az országbírói méltóság alól és a király Palocz-i László comest emelte erre a méltóságra, az ő idejében végre az oklevelek bemutatására a jelen vízkereszt nyolcadán került a sor. Ekkor a nevezett György literatus az esztergomi bíró, az esküdtek és az egész polgárság nevében annak az igazolására, hogy mentek a jelzett vám fizetése alól, az országbíró előtt bemutatta IV. Béla királynak 1243 márc. 31-én, kettős pecsétje alatt kiadott oklevelét, amelyet tartalmilag közöl. Azután kérte, hogy az esztergomi káptalan és az óbudai apácák is mutassák be vámszedési jogukat igazoló okleveleiket. Az óbudai apácák nevében azoknak az ü. v. levelével Apathy Imre literatus bemutatta Lajos királynak 1356 okt. 17-én, kettős pecsétje alatt kiadott és a pecsétről szóló záradék miatt 1364 febr. 25-én megerősített oklevelét, melyet tartalmilag szintén közöl. Ennek a kiegészítésére, Pál budai kanonok és dékán a káptalan nevében, az apácák javára bemutatta II. Géza királynak, II. Béla király fiának 1148-ban kelt, kerek pecsétje alatt kiadott oklevelét, melyet ugyancsak tartalmilag közöl. Ezekhez az apácák procuratora hozzáfűzte, hogy az apácáknak óbudai vámszedési joga korábbi, mint az esztergomi polgároknak adott vámmentességi kiváltsága és hogy azt az óbudai vámot azután Lajos király és Erzsébet királyné a budai káptalantól más birtokokért elcserélve az apácáknak adta. Az apácák más vámhelyein, így a pestmegyei Chegleden, a bácsmegyei Zondon és Zeplakon és a bodrogmegyei Egedwyfalwán az apácák elismerik az esztergomi polgároknak vámmentességi jogát. Utolsónak Chytar-i János mester esztergomi kanonok az esztergomi káptalan nevében, annak az ü. v. levelével bejelentette, hogy jóllehet a káptalan procuratora vállalta, hogy a káptalannak Nempthy birtokban lévő vámjáról szóló oklevelet be fogja az országbíró előtt mutatni, ettől eláll, mert a káptalan a jelen időtől kezdve elismeri az esztergomi polgároknak egyenként és összesen való vámmentességét és kész őket a vámon vámfizetés nélkül átengedni. Mindezek alapján az országbíró így érvelt: Jóllehet IV. Béla király 1243-ban az Esztergomban letelepedett örmények számára teljes vámmentességet adott mind a királyi és királynői vámhelyekre, mind pedig más birtokosok vámhelyeire nézve, mégis mivel II. Béla király fia: II. Géza király 1148-ban, jóval az örményeknek adott kiváltság előtt Óbuda vámját, továbbá Pesth meg Kerepes révjét, beleszámítva a bort és a sót felfelé szállító és más árukkal lefelé menő hajók vámját is, a budai egyháznak adományozta, majd Lajos király és az anyja: Erzsébet királyné ezt a vámot elcserélték az óbudai egyháztól - cserébe adván neki Komar, Galambok, Zenthpeter és Korws birtokokat és azt az óbudai apácáknak adományozták. Ezért az esztergomi polgárokat az apácáknak óbudai vámján, beleértve a pesti és a kerepesi révet és a fel- és lefelé járó hajók vámját, nem illeti meg a vámmentesség, mig az apácáknak Chegleden, Zondon, Zeplakon és Egedwyfalwán lévő vámhelyeken mentesek maradnak a vámfizetés alól. Az orszgánagyok tanácsával igy is mondta ki az ítéletet, amiről az óbudai apácáknak privilegialis oklevelet adott. - Függő pecsét. - A szöveg alatt jobbra: lecta. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ  

Language: Latin