feria tertia prox. a. f. b. Martini ap. A kapornoki konvent bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt András, a symboliai egyház püspöke, mint a Zalai apátság kormányzója a saját személyében és a konvent nevében annak ü. v. levelével, másrészt Marczaly-i Miklós vajda fiai: Imre és János, továbbá Marczaly-i Dénes bán fiai: György és István személyesen, azon kívül Imre és János édes testvéreik (fratres uterini): László csanádi püspök és István, meg osztályos testvérük (frater condivisionalis): Marczaly-i János fia György nevében ü. v. levél nélkül, de azok terhét magukra vállalva, és közösen íly bevallást tettek: Jóllehet András püspök apát-elődjei a zalai egyház két prediumát: Wdwarnokot más néven Bwchytha-t a Zala folyó mentén, Hwsywfalw és Mendzenth között, és a másikat, Egerwelgh nevűt, amelyet a zalai egyház birtokából szakítottak ki, mindkettőt mint üreset és lakatlant, továbbá a ZenthIwanffelde nevű birtokot, amelyen Keresztelő Szent János tiszteletére épült egyház létezik, bizonyos évi összegért a nevezett vajda fiai: Imre és János és említett testvéreik elődjeinek adták bérbe (in feudum et arendam), idők folyamán azonban ezek az elődök és maguk a vajda fiai is elmulasztották megfizetni (persolvere obmittentes) az Wdwarnok és Egerwelgh prediumok és a ZenthIwanffelde nevű birtok után járó bért, úgyszintén a zalai egyház hídja utáni vámot, sőt a két prediumot, meg a ZenthIwanffelde nevű birtokot és a híd vámját a maguk birtokjogához igyekeztek kapcsolni, ami miatt a nevezett András püspök a vajda két fiát: Imrét és Jánost meg említett testvéreiket maga és konventje ellen a királyi kúriába törvénybe idézte. Ebből kifolyólag hosszan tartó per keletkezett köztük. Ennek most végét akarván vetni, mind András püspök a saját és apátutódjai nevében, mind pedig a vajda fiai: Imre és János a saját és testvéreik meg utódjaik nevében megszüntették azt a peres eljárást, amelyet András püspök és konventje indítottak (a Marczaly-iak ellen Wdwarnok és Egerwelgh prediumok, továbbá Zenthiwanffelde birtok és a hídvám miatt és semmiseknek jelentvén ki az összes erre vonatkozó iratokat, íly egyezségre léptek: Mivel nevezett András püspök úgy látta, hogy a vajda fiainak: Imrének és Jánosnak és testvéreiknek az apátság birtokaival határos Fferkend nevű birtoka az apátságra nézve hasznos lenne, viszont a vajda fiai és a bán fiai belátták, hogy rájuk nézve viszont az apátságnak az ő birtokaikkal határos Wdwarnok nevű prédiuma és ZenthIwanffelde nevű birtoka lenne hasznos és előnyös, azért ezeket tartozékaikkal együtt elcserélték egymással, újonnan határozva meg Fferkend birtok határait. Hozzátették, hogy ha a felek bármelyike igyekeznék a megkötött szerződést megváltoztatni, a másik féllel szemben pervesztessé válik az említett prediumok, birtok és más vám miatt megindított perben. Fferkend birtok határai, amelyek azt a Marczaly-iak többi birtokaitól elválasztják, a következők: Prima meta inciperetur penes quandam viam antiquam, ubi due mete teree de novo erecte haberentur, quarum una ad arborem ilicius a parte orientie possessini Hozywffalw, alia vero ad arborem cerasi a parte occidentis possessioni Fferkend essent cumilate. Inde per modicum spatium ad plagam meridiei eundo perveniret ad arborem castanee meta terre circumfusam. Inde eadem plaga meridiei veniret ad arborem cerasi meta terrea circumdatam. Abhino ad eandem plagam eundo veniret ad quasdam terras arabiles, ubi a parte orientis meta terrea posita haberetur. Inde per easdem terras arabiles, eadem plaga meridiei servata veniret ad quandam viam, ubi in fine earundem terrarum arabilium due mete terree aggregate essent, que mete ubique a parte orientis possessioni Hozywffalw, a parte vero occidentis possessioni Fferkend separarent. Inde directe descendendo in eadem via ad plagam occidentis, ubi penes ipsam viam, prope arborem piri silvestris a parte meridiei meta de terrea posita esset. Inde descendendo in eadem via ad eandem plagam occidentie ad vallem, ubi in divertivulis terrarum arabilium due mete terrese erecte haberantur, quarum una a parte aquilionis possessioni Fferkend, alia vero a parte meridiei terre ecclesie Zaladiensis separarent. Inde in eadem via ad eandem plagam occidentis eundo veniret ad quandam metam terream antiquam, penes ortum dicte possessionis Fferkend habitam, que revonata esset. Deinde ad eandem plagam in eadem via descendendo veniret ad rivulum Gethyepathaka vocatum, ubi due mete terree aggregate existerent, quarum una a parte aquilonis possessioni Fferkend, alia vero a parte meridiei terre ecclesie Zaladiensis separarent. Inde in ipsi rivulo Gethyepathaka per bonum spatium ad plagam aquilonis eundo veniret prope possessionem Dwba, ubi penes ipsum rivulum una meta terrea erecta haberetur. Inde de eodem rivulo Gethyepathaka exeundo ad partem orientis, ubi penes unam viam de predicta Fferkend ad possessionem Simonhasa ducentem due mete terree posite existerent, quarum una ad arborem piri silvestris posita possessioni Fferkend, alia vero ad dumum Gyemelchen aggregata possessioni Hozywfalw distinguerent. Inde ad dictam plagam orientis per terras arabiles ad verticem cuiusdam montis ascendendo, ubi in medio ipsarum terrarum arabilium meta terrea posita esset. Abinde inter plagas orientalem et meridionalem flexive eundo veniret ad fines terrarum arabilium ad arborem cerasii meta terrea ciroumfusam. Inde per parvum spatium ad partem meridiei declinando, ubi in diverticulis terrarum arabilium ad arborem piri silvestrie meta terrea erecta haberatur. Inde per fines earundem terrarum arabilium ad partem orientis descendendo in giro cuiusdam silve ad arborem ilicis meta de terrea circumfusa haberetur. Abhine versus eandem partem orientis dicta silva pertransita, in medio terrarum arabilium due mete terree posite haberentur, quarum una a parte aquilonis possessioni Hozywfalw, alia vero a parte meridiei possessioni Fferkend sequestrarent. Inde ad eandem plagam descendendo in vallem ad rivulum Zakadathpathaka vocatum et deinde de ipso veniendo ad terras arabiles, ubi in medio ipsarum terrarum arabilium ad magnam arborem pomi silvestris meta terrea comulata haberetur. Abinde per terras arabiles ad eandem plagam orientis ascendendo, ubi subtus quandam vineam meta terrea ad dumum arboris ilicis posita haberetur, que meta a parte aquilonis possessioni Hozywfalw, a parte varo meridiei possessioni Fferkend separaret. Inde ad candem partem orientis per vineas eundo venirat ad quandam viam super ipsas vineas habitam, penes quam viam ex utraque parte eiusdem vie due mete terree posite essent, quarum una a parte orientis et aquilonis possessioni Hwzywfalw, a parte vero occidentis et meridiei possessioni Fferkend distinguerent, Inde in eadem via ad plagam meridiei eundo penes ipsam viam a parte ocoidentis meta terrea elevata haberetur, qua meta a parte orientis possessioni Honywfalw, a parta vero occidentis possessioni Fferkend separaret. Inde in eadem via per competens spatium eundo veniret ad arborem serbelli penes ipsam viam a parte occidentis meta terrea circumfusa, qua meta a parte orientia possessioni Hozywfalw, a parte vero occidentis possessioni Fferkend separaret. Inde in eadem via ad eandem plagam meridiei modicum eundo et tandem derelicta ipsa plaga meridiei declinando ad plagam occidentis veniret ad pripres metas et ibi mete possessionis Fferkend terminarentur. Mivel továbbá a nevezett András püspök a saját és konventje nevében a vámot, amelyek a zalai egyház részére Hidwegh birtok mellett szoktak szedni, ott, ahol a Zala folyó beleömlik a Balaton vizébe, 31 magyar arany forint évi bérért bérbe adta Miklós vajda fiainak: Imrének és Jánosnak, továbbá Dénes bán fiainak: Györgynek és Istvánnak és testvéreiknek, azért a nevezett Imre és János, György és István a saját és testvéreik nevében vállalták, hogy az említett 31 magyar arany forintot évenkint Szent Lucia ünnepének nyolcadik napján (december 20.) fogják kifizetni András püspöknek és konventjének oly kikötéssel, hogy amint először elmulasztják az esedékes összeg kifizetését, a következő terminuskor annak a kétszeresét kötelesek fizetni az akkor esedékes összeggel együtt, viszont a konvent minden alkalommal nyugtatni köteles őket. Ha a Marczaly-iak ezt a kifizetést megtagadnák, az apát és a konventje csupán ezen írás alapján jogosultak azoknak Hegenfelde nevű birtokuk tulajdonába lépni és azt összes tartozékaival együtt mindaddig használni, míg Imre és János, György és István és említett estvéreik az évi pensust és annak a kétszeresét meg nem fizetik nekik. Azt is kijelentették, hogy ha idők folyamán Imre és János, György és István zaklatnák és zavarnák a püspököt és konventjét a most említett Heghenfelde birtok tulajdonában és ezt a püspök és konventje megfelelően igazolni tudják, akkor amazok András püspökkel és konventjével szemben a hatalmaskodás tényében maradnak el eo facto. Megállapították továbbá, hogy a püspök és zalai egyházának a jobbágyai, bármely birtokon lakjanak is, sem jövet, sem menet nem fizetnek vámot a nevezett vámhelyen, sem személyük, sem értékeik után. Mindezekre a jelenlévők személyesen kötelezték magukat és Imre meg János rokonaik terhét magukra vállalva azokat mint távollévőket is kötelezték a fent mondottakra. Minderről a konvent függőpecsétes privilegialis oklevelet állított ki. Átírta: 1512. április 1. Kapornoki konvent. - Regeszta forrása: OL regeszta KAPORNAKI KONVENT