(16.d.post predictas quind.oct.Georgii mart.). Pál országbíró tudtul adja, hogy Ruda-i Péter fia János Sumugy-i (dictus) Miklós fiait: Andrást, Jánost és Pétert perbe fogták a Borsod megyei Deycha birtokért. 1341 pünkösd nyolcadán Miklós fiairól azt állították az országbíró előtt, hogy a birtokot jogtalanul birtokolják, mivel azon nekik öröklött részük van, a birtok többi része pedig rokonságukat illeti. Miklós fiai szerint Deycha birtokot Olnad-i Pál fia Istvántól vették az egri káptalan oklevelével. András apostol nyolcadán (1341. dec. 6.) be is mutatták az egri káptalan 1323-ban kelt privilégiális oklevelét. Eszerint Olnad-i István apja, Olnad-i Jakab fia Pál az egri káptalan előtt Deycha nevű birtokát 100 márkáért eladta Sumogyi (dictus) Miklósnak Sumugy-i (dictus) Miklós fia Pál fia Istvánt mint szavatost ugyancsak az országbíró elé állították. Ruda-i Péter fia János az egri káptalan 1330-ban kelt oklevelét mutatta be. Eszerint Ruda-i Péter fiai: János és Dénes pert indítottak Olnad-i Jakab fia Pál fia István ellen az őket rokonság jogcímén illető birtokokért. Végül is azonban olyan egyezségre jutottak választott bírák közvetítésével, hogy Pál és fia: István Borsod megyei Ruda-i részüket átengedik Péter fiainak, továbbá ugyancsak a Korh és Deycha birtokokon levő jussukat. Ezek viszont az összes többi birtokokról Pál és fia: István javára mondanak le. Az oklevelek bemutatása után Olnad-i Istvánt mint szavatost az országbíró megkérdezte afelől, hogy Ruda-i Péter fiai: Dénes és János vagy más osztályos atyafiak állnak-e vele közelebbi rokoni kapcsolatban. Olnad-i István azt felelte, hogy előbb Péter fiai: László és Rada, majd haláluk után Péter fiai: Dénes és János vannak vele közelebbi rokonságban. Mindezen alapján kitűnt, hogy Korh és Deycha birtokok Péter fiait: Dénest és Jánost és Olnad-i Istvánt fele-fele arányban illetik meg, továbbá Pál és fia: István Deycha birtokot Péter fiai: Dénes és János hozzájárulása nélkül, illetéktelenül adta el. Az eladást az országbíró ezért a vele együtt törvényt ülő bárókkal semmissé tette, Olnad-i Istvánt a jogtalan eladásért Deycha birtok felének becsértékében marasztalta el. Ez 2/3 részben az országbírót, 1/3 részben Péter fia Jánost illeti. Hamvazószerda nyolcadán kell kifizetniök. Ennek alapján meghagyta, hogy István fia Miklós mint a királyi kúriából kiküldött királyi ember az egri káptalan bizonysága jelenlétében Gyertyaszentelő Boldogasszony nyolcadán menjen ki Deycha birtokra, azt a régi és valódi határjelei szerint járja meg, királyi mértékkel mérje ki, becsülje meg, majd a birtok felébe Péter fia János felperest helyezze, a birtok másik felét, amelyet Olnad-i István eladott, Miklós fiaitól váltsa ki. Minderről a felek az egri káptalan oklevelével hamvazószerda nyolcadára tegyenek jelentést. Ezen a nyolcadon Ruda-i Péter fia János egyfelől, Sumugy-i Miklós fia András a maga és fivérei, János és Péter nevébe másfelől, továbbá Olnad-i Pál fia István a harmadik részről bemutatták az egri káptalan oklevelét, amely szerint István fia Miklós királyi ember és Kelemen karbeli klerikus mint hiteles ember Gyertyaszentelő boldogasszony nyolcadán és ennek másnapján (febr. 9-10.) az áradás miatt nem tudott kimenni a birtokra. Febr. 11-én ment ki Péter fia Jánossal, Pál fia Istvánnal és Miklós fia Jánossal, s a birtokot némely helybeli nemesek jelenlétében bejárták. Az áradás miatt királyi mértékkel megmérni nem tudták, csak szemmel mérték meg. 4 ekényire becsülték. A birtok felébe Péter fia Jánost helyezték. Mivel a birtok felét két ekényire becsülték, az országbíró úgy határozott, hogy ennek kiváltására Péter fia János Sumugy-i (dictus) Miklós fiainak 6 márkát fizessen részben dénárban, részben becsértékben Szent György nyolcadának 15. napján. Ekkor Pál fia István jelenlétében Péter fia János kifizette Miklós fiainak a 6 márkát. Így az országbíró a vele törvényt ülő bárókkal és nemesekkel együtt a birtokot Péter fia Jánosnak és örököseinek itélte. - Hártyán, piros-sárga zsinóron függőpecsét töredékével. - MOL, (AP Lád f.5 n.2) - Ugyanezen a jelzeten található az oklevél 18. századi egyszerü másolata is. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 613-614-615. PÁL ORSZÁGBÍRÓ