(Lepogl., fasc. 1., nr. 41.) A csázmai káptalan jelenti Magyar Balázsnak, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánjának, hogy Országh Mihály nádor parancsára vizsgálatot tartott Zenthlelek-i Castellan fia Miklós fia György következő panaszai ügyében: 13 év előtt ”circa festum nativitatis beate Marie virginis”, amikor a panaszos egyik jobbágya disznóit makkoltatás végett Berschyanowcz-i Thurbelti fia Miklós erdejébe beadta s ez védelmüket magára vállalta (”facta prius ..... debita convencione”), ő (Miklós) és anyja 60 db nagyobb disznót elhajtatott a jobbágy disznói közül; ugyanez a Thurbelti fia Miklós és anyja öt év előtt a panaszos egyik, Popwd faluban (Kőrös megye) lakó jobbágya, Péter vargától a szüretelés alkalmával 5 forint értékű bort elvétettek; ugyanezen évben a nevezett Miklós és anyja Sathranban lakó jobbágyaikkal a panaszos egyik, Pethowelcz nevű faluban lakó jobbágyának házát felverették s onnan két ökröt, egy tehenet s más ott talált dolgokat elvitettek; három év előtt ugyanez a Miklós Sathran-ban lakó jobbágyaival a panaszos egyik, Hrusowecz faluban lakó jobbágyát megverette s házát teljesen kiraboltatta; három év előtt a panaszos egyik Hrwsewcz-i jobbágyát, amikor egyik szomszédjához ment, jobbágyaival (köztük Marcus Kozych dictus de Lombardia) megtámadtatva, tőle erszényét 85 dénárral együtt elraboltatta. A káptalan a királyi emberek: Michael de Hrussowcz Nicolaus Gyolthich de Belywdawyna, Benedictus Erdegh de Wragowcz, Gregorius de eadem, Benedictus seu Nicolaus Kerhenfy de Kerhnewyna közül Wragowcz-i Gergellyel vizsgálatot tartva, meggyőződött a panaszok alaposságáról s ezért Miklóst és anyját Szt. Jakab oktávájára” in sedem Crisiensem” megidézte. Papíron, zárlatán ovális pecsét nyomaival. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 3 (1925) 155-156 CSÁZMAI KÁPTALAN