(Remethe, fasc. 3. nr. 29.) ”Communitas civium civitatis Montisgreczensis de iuxta Zagrabiam”, hogy a promontorium Zagrabiense-i pálosok városukban levő kőtornyukat újjáépíthessék, megerősíthessék s körülötte levő telkeiken ”domos et edificia, necnon curiam et ortulum” építhessenek, felmenti a szerzeteseket és embereiket (”ipsorum universi homines seu inquilini dictam turrim seu domos et curiam inhabitantes”) ”ab omnibus et singulis nostris contribucionibus, daciis custodiarum civitatis exhibicionibus tlacis quoque et a quibusvis oneribus, que in medio nostri seu per nos dumtaxat fieri et imponi solerit et contingi possent”. A torony ugyanis, amelyet a szerzetesek vétel útján szereztek meg, lakatlan, elhagyatott volt, már pedig ”ex cuius turris desercione, destitucione et defectu his presertim impacatis et a Turcis timorosis temporibus nostre civitati, communitatique non parvus timor, formido atque pavor foret”. Az adómentességet azonban a szerzetesek csak egy inquilinus után élvezik; ha többet akarnának tartani a toronyban és házaikban, akkor ezek már nem élvezik a mentességet, hanem ”iuxta ritum, modum et consuetudinem nostre civitatis ad eiusdem civitatis nostre portanda onera prout et ceteri tales tenebuntur”. A szerzetesek jogosultak a toronyban levő pincéjükbe évenkint egyszer bort beraktározni s azt azután szabadon, ”prout aliquis concivium nostrorum” kimérhetik városbelieknek és extraneus-oknak egyaránt, ennek fejében azonban kötelesek Szt. Márton harmadik napján a városnak a mindenkori bíró kezébe egy forintot fizetni. Hártyán, piros-sárga selyemről függő félig letört pecséttel. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 5 (1927) 179-180 ZÁGRÁB VÁROS