II. p. Letare. A somogyi konvent előtt Zeredahel-i Ders fia Péter fia Mihály mester nemes vitéz a maga és fiai: Jakab, János, István és Miklós nevében egyfelől, Tristianus, a pálos rend prior generalisa a maga és a rend Zeredahel-i Szent Lászlóról nevezett egyházának perjele, László és szerzetesei nevében másfelől vallják, hogy békés egyezséget kötöttek arról, mivel tartoznak Mihály mester és örökösei a Szent László egyháznak: Eszerint Mihály mester évente 10 dénárpenzát és 10 ajándékot, ugyanis karácsonykor egy jó malacot sonkának, 20 kenyeret, 10 csirkét, ugyancsak 10 ajándékot húsvétkor, ugyanis egy húsvéti bárányt, 100 tojást és 20 kenyeret ad a nevezett egyháznak; ennek viszont az Vruenesmal hegy oldalán levő szőlőjét, a szőlőtől lejjebb fekvő irtás-szántókkal, amelyekért Mihály mester ugyanannyi hold szántót adott az egyháznak annak szántóföldjei és szőlője szomszédságában, Iwankafalua falun túl, északra, most Tristianus prior generalis Tamás Baranya-i vikárius, valamint a Szent Lászlóról nevezett kolostor perjele és szerzetesei hozzájárulásával Mihály mesternek adja; Mihály mester a kolostornak ad egy, ez évben ellő ménes kancát, továbbá a kolostortól délre fekvő Sarkad nevű erdőt az oklevélben leírt határok szerint, kötelezve magát, hogy megvédi annak birtokában a szerzeteseket saját költségén és fáradságával, s benne sem ő, sem jobbágyai irtást vagy szekérutat nem csinálnak. Eredeti, hártya, két eredeti, példány, a DL 5831/1. foltos és lyukas, a DL 5831/2. csonka, függő pecsétre utaló bevágások. Határjárás, magyar nyelven fanevek. - Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi) (II. p. Letare). A somogyi konvent előtt megjelent a serény lovag (strennuu miles), Zeredahel-i Ders fiának: Péternek fia: Mihály mester - még élő [jelen levő?] (superstites) fiai: Jakab, János, István és Miklós nevében is - és Tristianus frater, a pálos remeték főperjele (prior generalis) egész rendje, különösen pedig a Zeredahel-en levő Szent László-egyház perjelének: Lászlónak és szerzeteseinek nevében bevallást tettek, amely szerint a béke és egyetértés érdekében írásba foglalják, hogy Mihály mester és örökösei mit tartoznak juttatni a Szent László-egyháznak. Karácsonykor tíz dénárpenzát és tíz ajándékot (munera), éspedig egy sonkának való (pro perna) jó disznót, 20 kalácsot (tortas) és 10 csirkét (pullos); húsvétkor másik tíz ajándékot, éspedig egy húsvéti bárányt, 100 tojást és ugyancsak 20 kalácsot. Az egyháznak az Vruenesmal hegy oldalában levő - ad tria lamina iacens - szőlő alatt fekvő irtvány szántóföld helyett Mihály mester ugyanannyi hold szántóföldet adott a szerzeteseknek Iwankafalua falu (villa) fölött északra levő szántóföldjeinek közvetlen szomszédságában. A szántóföldet Tristianus perjel Tamás frater Baranya-i vikárius, László perjel és a szerzetesek tanácsával és egyetértésével adta át Mihály mesternek és örököseinek, Mihály mester az említett ajándékok fejében egy ez évi ménesbeli kancacsikót (unam equam equatialem anno in presenti poledrum procreantem) adott. Mihály mester a kolostortól délre fekvő, Sarkag nevű erdőt az alább leírt határokkal örök joggal és visszavonhatatlanul a Szent László-egyháznak adományozta azzal, hogy abban irtványt nem szabad létrehozni, egyben vállalta, hogy megvédi őket annak birtokában. Az erdő határa a falu vagyis a szerzetesek jobbágyai fölött (supra villam seu iobagiones eorundem fratrum) az erdő keleti sarkánál kezdődik; itt egy, a nép nyelvén hasfa-nak mondott, kereszttel jelölt fa mellett földjel van; innen dél felé felmegy egy kereszttel jelölt tölgyfához, s ahol kapcsolódik Mihály mester Vruenes nevű szőlőjével, ott földjel van; innen ugyanebbe az irányba felfelé menve egy, a nép nyelvén bykfa-nak mondott, kereszttel jelölt fa alatt földjel; innen felfelé menve egy réti út mellett, amely elválasztja Vruenes és Sarkag szőlőket, egy kereszttel jelölt bükkfa alatt földjel; innen ezen az úton átmenve felfelé [hiány] Mihály mester szőlőjé[nél] kereszttel jelölt bükkfa alatt földjel; innen a szőlő melletti ösvényen (semita) keveset kissé kanyarodva elérkezik az említett szőlő másik sarkához, ahol a nép nyelvén gertyanfa-nak mondott fa alatt földjel; innen egy régi úton nyugat felé kanyarodva a nép nyelvén yharfá-nak mondott, kereszttel jelölt fa alatt földjel; [hiány] egy másik yharfa alatt földjel; itt egy nagy útba ér és ezen lefelé haladva ebbe az irányba, kanyarodva egy másik régi útra jut, ahol sarok földjel (meta terrea angularis); innen ez út mellett leszállva északnak néhány földjelen és kereszttel jelölt fán át elérkezik egy kereszttel jelölt bükkfánál levő sarok földjelhez; [hiány] keletnek elérkezik egy patakocskához vagy esővízmederhez, ahol egy gertyanfa-nak mondott kereszttel jelölt fa alatt földjel; innen kissé elkanyarodva kis irtás szántóföldnek (modicam exstirpationem terre arabili), ahol kereszttel jelölt hársfa alatt földjel; innen ismét keletnek kanyarodva az irtás mellett nagy bükkfák között [hiány] egy nagy bükkfa alatt földjel kereszttel je1ölve; innen átkelve egy patakocskán vagy esőmedren egy kereszttel jelölt bükkfa alatt földjel; innen ugyanebben az irányban néhány földjelen és kereszttel jelölt fán át [hiány] a határ eljut a kezdéshez és itt végződik. Hártyán, két példányban, függőpecsét nyomával. Az egyik példány foltos és hiányos, a másiknak jobb alsó negyedrésze hiányzik. (Acta Paulinorum, Szerdahely 1-4.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 29 (1998) 327. sz. SOMOGYI KONVENT