(Garig. fasc. 2. nr. 38.) Zech-i Miklós országbíró a csázmai káptalanhoz. István leánya Dragia, Gerzenche-i Márton felesége Vízkereszt oktáváján megjelenve előtte Cirke Péter mester, Szlavónia al-bánja és körösi comes transmissionális levelével, felmutatta Zudor Péter szlavón bán két ítéletlevelét és a csázmai káptalan jelentését, amelyekből a következők tűntek ki: Amidőn, az elmúlt évben, az uralkodó Demeter esztergomi érsekkel és Péter bánnal Körös megyében június 11-én generalis congregacio-t tartott, Dragia panaszt emelt, hogy a Garigh-i pálosok, akiknek ő összes okleveleit megőrzés végett átadta, vonakodnak azokat visszaadni neki s hogy továbbá a szerzetesek és Gresenche-i Ziulan fia Benedek leányai Chala és Magicha, az ő Myhalwelge nevű és a Gresena folyó mellett fekvő birtokának nagy részét elfoglalták. Az alperesek megbízottja, Dezou fia Geleth kijelentette, hogy Antal prior csak újabban jött a kolostorba és nem tud semmit sem az oklevelekről; hajlandó azonban azokat visszaadni, ha megtalálja; hasonlóképen, ha Dragia ”iuxta regni consuetudinem” birtokát körüljáratja s ekkor kiderülne, hogy a prior vagy Chala és Magicha annak részeit elfoglalva tartják, készek a birtokot is visszaadni. A bán utasítására embere a csázmai káptalan megbízottjával a vitás birtokba Dragiát vissza akarta iktatni, a prior és Chala s Magicha azonban ennek ellenmondottak s Szt. Jakab oktávája utáni hétfőn a körösi széken a bán előtt kijelentették, hogy későbbi határnapon oklevelek felmutatásával is tudják igazolni a vitás birtokhoz való jogaikat. Szt. Mihály oktávája utáni hétfőn Dragia követelésére, hoy okleveleit a szerzetesek adják vissza, Balázs és Pál szerzetesek a prior nevében kijelentették, hogy szorgos kutatás dacára sem találtak a kolostorban Dragiát illető okleveleket, a kolostor jogainak bizonyítására pedig felmutatták a csázmai káptalan 1353 július 5-i oklevelét, amely arról szólott, hogy Miklós, Szlavónia és Horvátország bánjának parancsára a Garygh-i pálosok birtokait a szomszédok ellenmondása nélkül körüljárták, továbbá Miklós bánnak a káptalan jelentését privilegiális formában átíró 1354 január 7-i és Lajos királynak ismét ez utóbbit átíró 1363 március 21-i privilégiumát. Az országbíró, minthogy Dragia birtokjogainak igazolására nem tudott felmutatni okleveleket, azt állítva, hogy azokat a kolostorban helyezte el, viszont a szerzetesek ez utóbbi állítást kétségbevonva, a maguk jogát privilégiummal igazolták, ”unacum regni nobilius nobiscum in iudicio sedentibus” elrendeli, hogy Antal prior másodmagával húsvét oktáváján a Garygh-i egyházban tegye le az esküt arra vonatkozólag, hogy Dragya-nak egyetlen oklevele sincs náluk, azután pedig a káptalan megbízottja az egyik királyi emberrel járja körül a birtokot a pálosok által felmutatott privilégium határleírása szerint és a vitás területekbe, amennyiben azok az oklevél szerint a kolostort illetik meg, a szerzeteseket végérvényesen iktassa be. - Királyi emberek Dragya részéről: ”Iuanchych de districtu Gersenche” s fia, András, Gersenche-i Borch, Bersanoch-i György fia Péter; a kolostor részéről: Kanyschy-i Lako fiai Mihály és Jakab, Zegenye-i Lukács fia György, Péter fia Gergely, Babanya fia Balázs, Miklós fia Gergely, Laka, Miklós fia Péter, Mendzenth-i Gergely fia Benedek, Kapolna-i Tamás, Zenthandreas-i Kacha fiai György és Miklós, ”Andreas dictus Melles de districtu Garygh”, Gersence-i András fia Gergely diák és Bálint. Papíron, zárlatán kerek viaszpecsét nyomával. 1381-01-26 után. Visegrád. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 9 (1931) 292-293 SZÉCSI MIKLÓS ORSZÁGBÍRÓ