Ulászló király bizonyítja, hogy amint Zsigmond császár és magyar király lelke üdvéért úgy rendelkezett, hogy a pálos rend évi káptalanának a Buda előhegyen épült, Szent Lőrincről elnevezett monostorban való megtartásához az illető monostor részére örök alamizsnaként évenként 300 arany forint értékű sót utalványozott ki a sókamarák útján a király számlájára, amint elődje: Albert király is megismételtetett, így rendelte el ő is, hogy a 300 arany forint értékű sót az illető monostor évenként megkapja vagy a Varadinum-i, vagy a Debreczen-i, vagy a Zolnok-i, vagy a Zalard-i, vagy a Porozlo-i, vagy a Pesth-i, vagy az Abad-i sókamarából. Ehhez képest utasítja az ottani sókamarák vezetőit és azok helyetteseit, hogy a 300 arany forint értékű sót évenként pontosan utalják ki a király számlájára és elrendeli, hogy a só átvételéről a Szent Lőrinc-i monostor vicarius generalisa adjon minden alkalommal nyugtát. A szöveg élén jobbra: Commissio propria domini regis. Függő pecsét. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY  

Language: Latin