Honorius episcopus seruus seruorum dei, Dilectis filys . . Ministro Generali et fratribus ordinis Minorum, Salutem et apostolicam benedictionem. Ex parte uestra fuit propositum coram nobis, quod licet uobis per specialia priuilegia sedis apostolice sit indultum, ut ad Ciuitates uel villas ubi religiose ac honeste commorari possitis a populis euocati accedere, ibique pro uestris usibus edificia et ecclesias siue Oratoria construere ualeatis, diocesani tamen locorum in ecclesys seu Oratorys que de nouo uultis construere primarium lapidem — — — — (con-)structa consecrare a�? Cimiteria uobis iuxta ecclesias uel Oratoria predicta benedicere denegant pro sue libito uolunta — — — — — diocesanorum ipsorum cum ad ecclesias et loca uestra pro premissis exequendis accedunt, propter euectionum et personarum multitudinem, quas secum ducunt grauant uos non modicum in expensis . Quare nobis humiliter supplicastis, ut prouidere uobis super hoc paterna sollicitudine curar emus. Nos itaque uestris supplicationibus inclinati, deuotioni uestre auctoritate presentium indulgemus, ut si diocesani predicti a uobis humiliter requisiti huiusmodi lapidem in predictis ecclesys uel Oratorys ponere, a�? ecclesias uel Oratoria predieta ac etiam altaría uestra consecrare et Cimiteria benedicere dene- gauerint, uel id facere ultra Quatuor Menses distulerint, uos per quoscumque malueritis Episcopos gratiam et communionem apostolice sedis habentes premissa recipere libere ualeatis. Nolli ergo omnino hominum liceat hanc paginam nostre con- cessionis infringere uel ei ausu temerario contraire. Siquis autem hoc attemptare presumpserit indignationem omnipotentis dei et beatorum Petri et Pauli apostolorum eius se nouerit

8

incursurum. Datum Rome apud Sanctam Sabinam XV. kalen- das february. Pontificatus nostri Anno Primo.

Hártya, jeles alak, a függö pecsét szallagostul hiányzik. Eredetie a nemzeti múzeum kéziratgyüjteményebon. — Eddig kiadatlan, legalább Fejér Codex diplomaticus-ában és az Arpádkori új okmánytárban az 1216. és 1217. évszámok alatt nem foglaltatik. — Ezen bulla, valamint a 21. 23. 25. 26. 30. 31. 35. 36. 63. számok alattiak, habár nmcsenek egyenes vonatkozással a magyar történelemre, mégis miután a minorita- rend csakhamar alapittatása (assisi Ferencz által 1208-ban) után Magyar- országban meghonosúlt, s oly tekintélyre vergödött, hogy IV. Béla király neje Lascaría Mária, ifjabb fia Béla' szlavoniai herczeg, s utóbb 1270-ben ó' maga is ezen rend esztergomi egyházában — melyet ugyauesak IV. Béla király épittetett — lottek eltemetve —, ezen bullákat, mint a minoriták történetére nézve érdekeseket, nem véltem ezen gyüjteménybó'l kiküszöbölendöknek.