(5. die oct. epiph.). János mester borsodi főesperes, a lelkiekben N. (Miklós) egri püspök általános vikáriusa bizonyítja, hogy előtte Olcece-i Aba fiának: Péternek leánya: Margit nemes hajadon vízkereszt nyolcadán (jan. 13.) panaszt tett személyesen jelenlevő nagybátyjai (patrueles suos), a nevezett Aba fiai: Miklós, János, Gergely és László ellen, hogy őt az elmúlt Kisasszony-nap nyolcadán (szept. 15.) a nevezett Olcece birtokból nem vitték magukkal saját házukba, ezáltal a vikárius előtt írásban foglalt, erre vonatkozó megállapodásukat megszegték, illetve nem teljesítették. A vádlottak a panaszra azt felelték, hogy a mondott időponttól számított egy éven belül lettek volna csak kötelesek a leányt magukhoz vinni, és erre az évre részére Olcece-ben elég élelmet is hagytak, mégis a püspök a vikáriussal és a káptalan tagjaival az ügyet rendezte (fecit ordinationem). Eszerint vagy átköltözik Margit nagybátyjaihoz, vagy ha ezt nem teszi, és őt anyja közemberhez, birtoktalan jövevényhez (homini populari seu alicui advene non possessionato) adná feleségül, akkor Aba fiai jogot nyernek arra, hogy őt ne földdel, hanem pénzbeli fizetéssel elégítsék ki. Amikor a leányt a vikárius, Woyk fia: István egri kanonok és Eger város plébánosa az egri püspök megbízásából megkérdezte, akar-e házasságkötés érdekében (pro adeptione copula matrimoniali) nagybátyjaihoz költözni, kijelentette, hogy semmiképpen sem akar hozzájuk menni, bár azok hajlandók lettek volna őt saját házukba magukkal vinni. Hártyán, zárópecsételés nyomával. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Abaffy 4. sz. JÁNOS EGRI VIKÁRIUS