Strigonii, feria sexta proxima post festum b. Benedicti Abbatis. Ulászló király jelenti, hogy mióta Brandenburgi György őrgrófot, unokatestvérét királyi városába rendelte, azóta folyton érezte annak a családja, de az ország iránti szeretét és szolgálatait is, azért bár a generale decretum óva int, nehogy a király idegeneknek adjon örökös birtokot, az őrgróf nem tekinthető idegennek és hogy még szorosabban kapcsolódjék az ország tagjai közé neki adományozza Wyngath várkastélyt Erdélyben, Fehérmegyében a következő birtokrészekkel: Wyngarth, Waralya, Fekethewyz, Magh, Alamor, Zekes, Marthonfalwa, Gezecz, Horthobagh, Lengyelkerk, Gergelfaya, Wereseghaz más néven Ohaba, Wyfalw, Byrbo, Hennynghfalwa, Demetherpathaha, Wyfalw, Fahyd, Gald, Waradya, Kwthfalwa, Spryngh, Nadas és Zenthlazlo birtokokban Kechelcz körzetében és a következő birtokokban lévő birtokrészeket: Drasso, Sebes minor, Naghfalw, Kakowa, Laz, Kapolna, Nadas mind Fehérmegyében és Benczencz Hwnyadmegyében, amelyek egykor Corvin János liptói herceg, dalmát, horvát, szlavon bán, majd Kristóf nevű fia birtokai voltak, később Erzsébet nevű leányáé és végül Frangepán Beatrixé, Corvin János özvegyéé és Brandenburgi György őrgróf feleségéé. Mindnyájuk elhalálozása után a javak a koronára szálltak és így adja azokat az őrgrófnak, nem mint idegennek, hanem mint rokonnak örök tulajdonul. (Teljes szöveg.) Eredeti, hártya, a szöveg alá nyomott pecsét, fent jobbról: Commissio propria domini regis, aláírás: Wladislaus rex manu propria.– Regeszta forrása: OL regeszta ULÁSZLÓ 2 KIRÁLY