f. tertia post f. b. Marci ev., 1512. A somogyi konvent előtt Kalacsafalvi Kalacsa Ambrus gyermekei nevében is kalacsafalvi két puszta jobbágytelkét Mérey Jánosnak és gyermekeinek elzálogosítja 10 forintért. Eredeti, papíron, hátlapján pecsét nyoma. – Regeszta forrása: OL regeszta (Fekete Nagy) (III. p. Marci Evangeliste). A somogyi Szent Egyed monostor konventje előtt nemes Kalachafalwa-i Kalacha Ambrus, fiai: István és Benedek, nemkülönben leányai: Veronika és Orsolya terhét is magára vállalván, a következő bevallást tette: hogy nélkülözéseinek véget vessen, a Somogy megyei Kalachafalwá-n két elhagyott jobbágytelkét, minden tartozékukkal egyetemben, ahogy azokat egykori lakói néhai Her János és néhai Maior Mihály bírták, nemes Mere-i Jánosnak, feleségének, Margit úrasszonynak, valamint fiainak: Ferencnek, Mihálynak, Jánosnak és Györgynek, valamint leányainak: Dorottyának és Erzsébetnek adta zálogba 10 tiszta arany forintért. Kalacha Ambrus Mere-i Jánost és utódait a telek visszaváltásáig a maga fáradságában és költségén megvédelmezi mindenféle törvényes igénylővel és ügyvéddel szemben. - Papír. Hátlapján pecsét maradványai. - Mérey cs. ltvr.-a Múzeumi Törzsanyag. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Komjáthy Miklós): SMM 17 (1986) 70/158. (III. p. Marci). A somogyi Szent Egyed-monostor konventje tanúsítja, hogy Kalachafalwa-i Kalacha Ambrus személyesen megjelenve - gyermekeinek: Istvánnak, Benedeknek, Veronikának és Orsolyának terhét is magára vállalva - szükségét elkerülendő a Somogy megyei Kalachafalwa birtokon levő két puszta jobbágytelkét - az egyikben néhai Her János, a másikon néhai Maior Mihály jobbágy lakott (residentias fecissent speciales) - minden haszonvételükkel és minden néven nevezendő tartozékával 10 arany forintért (florenis auri puri et iusti ponderis) visszaváltásig elzálogosította Mere-i Jánosnak, feleségének: Margitnak, gyermekeinek: Ferencnek, Mihálynak, Jánosnak, Györgynek, Dorottyának és Erzsébetnek meg örököseiknek; egyben vállalta, hogy minden igénylővel szemben saját erejével és költségén megvédi őket. - Papíron, hátlapon pecsét darabjai. (Mérey cs. lt. 144 sz. - No 6 et FF.) - Kivonat: Komjáthy Miklós: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban. In: Somogy megye múltjából 17 (1986) 70. 158. sz. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 24 (1994) 46/171. SOMOGYI KONVENT