f. secunda ante f. b. Elisabeth, 1510. A somogyi konvent előtt Karai János özvegye Fruzsina, gyermekei nevében is a nála zálogban lévő karai és lulyai birtokokat visszabocsájtja Mérey Jánosnak, aki azok helyett öt karai jobbágytelket ad neki 102 forintért. (Teljes szöveg.) Eredeti, papíron. Hátlapján pecsét nyoma.– Regeszta forrása: OL regeszta (Fekete Nagy) (II. a. Elisabeth) A somogyi Szent Egyed monostor konventje előtt egyfelől Frusina asszony, néhai Kara-i János özvegye, fia, Ferenc, leányai, Ilona és Apollónia, másfelől pedig Mere-i János, fiai, Mihály, János és György s leányai, Dorottya és Erzsébet, valamint valamennyi rokonuk terhét is magukra vállalván, a következő bevallást tették: Merey János és testvére, néhai Mere-i György a Somogy megyei Kara és Lwlya birtokon levő egész birtokrészüket minden tartozékukkal egyetemben, a néhai Karay János és Frusina asszony kezén levő, zálogvallási oklevél szerint 102 arany forintért elzálogosították. Békebírák közbenjöttével azonban Frusina asszony, magára vállalván minden terhet, az említett Merey János és néhai György Lwlya-beli birtokrészét, minden tartozékukkal egyetemben, valamint Merey Jánosnak és néhai Györgynek Kara faluban lévő, most éppen lakatlan jobbágytelkét a hozzájuk tartozó szántóföldekkel, legelőkkel Mere-i Jánosnak és fiainak s lányainak tulajdonába békésen visszabocsátotta. (A lakatlan telkek egyikén valaha néhai Thersek Pál lakott, a másik Bewres István és Bor Albert telke között fekszik.) Hasonlóképpen Mere-i János öt jobbágytelkét, amelyeken semmiféle épület sem áll, minden, részletesen felsorolt tartozékukkal egyetemben Frusina asszonynak és fiának, Ferencnek s leányainak, Ilonának és Apollóniának adta el 102 tiszta arany magyar forintért a konvent előtt örökjogon. (Az öt telek egyikén Anthal Ambrus, másikán Kanthor Tamás, harmadikán Kowach Ferenc lakott, a negyedik észak felől Anthal Ambrus telke mellett fekszik, az ötödik neve Belsewhel.) Mere-i János magára vállalta, hogy Frusina asszonyt, gyermekeit és örököseiket e birtokban mindenkivel szemben megvédi saját költségén és fáradságán. Frusina asszony pedig a Lwlya- és Kara-beli birtokrészek ügyében bárminő bíró által férje, néhai Karay János s az ő részére kiállított zálog-, vagy egyéb oklevelet semmisnek nyilvánított. (Papr. Hátlapjára nyomott pecsét töredéke. - Mérey cs. levéltára.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Komjáthy Miklós): SMM 15 (1984) 137. sz. (II. a. Elizabeth). A somogyi Szent Egyed-monostor konventje tanúsítja, hogy egyfelől Kara-i János özvegye Frusinna - a gyermekei: Ferenc, Ilona és Apolonia -, másfelől pedig Mere-i János - gyermekei: Mihály, János, György, Dorottya és Erzsébet és minden rokonuk (fratrum proximorum et consanguineorum) terhét is magukra vállalva személyesen bevallást tettek. Merey János a saját és néhai testvére: György Somogy megyei Kara és Lwlya birtokokon levő egész részüket minden haszonvételével és tartozékával 102 arany forintért elzálogosította néhai Karay Jánosnak és feleségének. Most derék nemes férfiak intézkedése és egyeztetése (ordinatione, compositione) révén Frusinna asszony János és György Lwlya-i birtokrészét minden haszonvételével és tartozékával, továbbá Kara-n két lakatlan jobbágytelket - az egyiken néhai Thersek Pál lakott, a másik Bewres István és Bor Albert (providi) telke között van - csak a hozzájuk tartozó szántóföldekkel és rétekkel békésen visszaadta Mere-i János gyermekeinek olyképpen, hogy János öt Kara birtokon levő, épület nélküli jobbágytelkét - az elsőn egykor Anthal Ambrus, a másikon Kanthor Tamás, a harmadikon Kowach Ferenc lakott, a negyedik Anthal Ambrus telke mellett délről (australi) van, az ötödik a Belsewhel nevű - minden haszonvételével és tartozékával, úm. megművelt és meg nem művelt szántóföldekkel, rétekkel, mezôkkel, erdôkkel, legelô erdôkkel, szôlôkkel, szôlôhegyekkel, vizekkel, folyókkal, vízfolyásokkal, malmokkal és minden más névvel nevezett, régóta hozzájuk tartozókkal - az említett 102 arany forintért átadta, eladta és ráírta (ascripsisset) örök jogon és visszavonhatatlanul Frusinna asszonynak és gyermekeinek. Mere-i János vállalta, hogy őket minden igénylővel szemben saját erejével és költségén megvédi; Frusinna viszont a Lwlya-i és Kara-i birtokrészek ügyében kelt zálogosító leveleit és kötelezvényeit érvénytelenítette. - Papíron hátlapon pecsét darabkái. (Mérey cs. lt. 143. sz. - No 26 et ZZ.) - Kivonat: Komjáthy Miklós: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban. In: Somogy megye múltjából 15 (1984) 75. 137. sz. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 24 (1994) 45/170. SOMOGYI KONVENT