A somogyi konvent előtt Szerdahelyi Dersffy Miklós dadai, Elveymalom máskép Értemfalvai nevű, a Kapos folyón lévő malmát rokoni szeretetből Hani Gergely özvegyének, Dorottyának adja oly feltétellel, hogy az Dorottya halála után Mérey Jánosra és gyermekeire száll. - Hátlapján pecsét nyoma. – Regeszta forrása: OL regeszta (Fekete Nagy). (II. p. Iudica) A somogyi Szent Egyed monostor konventje előtt Zerdahel-i Dersfy Miklós (egregius), az alábbiak tekintetében magára vállalván hozzátartozói terhét is, a következő bevallást tette: Elwey Malom, másképp Erthemfalway nevű malmát a Kapos folyón Dada falu és Erthemfalwa puszta határában, minden jövedelmével egyetemben s tiszta nemesi jogával Dorottya nemes asszonynak, néhai Han-i Gergely özvegyének adta rokoni szeretetből. Oly feltétellel, hogy Dorottya asszony halála után a malom, minden jogosítványával, Mere-i Jánosra és feleségére, Margit úrasszonyra, valamint fiaikra, Ferencre, Mihályra, Jánosra és leányaikra, Dorottyára és Erzsébetre száll örökjogon. Dersfy Miklós magára vállalta, hogy Dorottya asszonyt, annak halála után az említett Mere-i Jánost és Margit asszonyt, valamint fiaikat, leányaikat az említett malom békés birtokában minden törvényes igénylővel és ügyvéddel szemben megvédi a maga fáradságán és költségén. (Papír. - Hátlapján pecsét nyoma. - Mérey család levéltára.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Komjáthy Miklós): SMM 14 (1983) 127. sz. (II. p. Judica). A somogyi Szent Egyed-monostor konventje tanúsítja, hogy Zerdahel-i Dersfy Miklós (gr.) személyesen megjelenve - minden rokonának (proximorum et consanguineorum) terhét is magára vállalva - Elwey Malom más néven Erthemfalway malmát a Kapos folyón Dada birtok és Erthemfalwa prédium területén minden jövedelmével és nemesi jogával (sincero iure nobilitari) rokoni szeretetből Han-i Gergely özvegyének: Dorottyának adományozta azzal a feltétellel, hogy az Dorottya halála után Mere-i Jánosra, feleségére: Margitra, valamint János gyermekeire: Ferencre, Mihályra, Jánosra, Dorottyára és Erzsébetre szálljon; egyben vállalta, hogy minden igénylővel szemben saját erejével és költségén megvédi őket. - Papíron, hátlapon pecsét darabjaival. (Mérey cs. lt. 141. sz. - No 5 et 7C.) - Kivonat: Komjáthy Miklós: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban. In: Somogy megye múltjából 14 (1983) 87. 127. sz. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 24 (1994) 45/169. SOMOGYI KONVENT