(3. die termini ti. f. III. p. Invocavit) Buda. Werbewcz-i István nádor (regni Hungarie palatinus et servus), a kunok bírája bizonyítja, hogy Invocavit vasárnapot követő kedden (febr. 20.) főpapokkal, bárókkal, ítélőmesterekkel mint bírósága esküdt ülnökeivel törvényszéket tartván, Wylak-i Lőrinc bosnyák (Bozne) herceg, volt országbíró özvegye: Magdolna, most Chwla-i More László királyi asztalnokmester felesége nevében Lad-i Ferenc (a pozsegai Szent Péter-káptalan levelével) bemutatta a fehérvári keresztesek konventjének 1525. június 17-én kelt jelentését (lásd Fekete Nagy-Borsa, Balassa 571. sz.) Gwth-i Orzag Ferenc és Imre (magn.), Peren-i Péter és Bwchan-i Korlathkewy Péter királyi udvarmester felesége: Dorottya ellenében. Közben az ügyben más oklevéllel intézkedett, és bizonyos okleveleket az alperes asszony ügyvédje: Ladi Ferenc bemutatott; a leányág ügyvédjei: Damon-i István (királyi ügyvédvalló levéllel), Korlathkewi Péter felesége helyett és Peren-i Péter nevében Dorozlo-i János viszont azt állították, hogy néhai Lőrinc birtokaira vonatkozólag több eredeti oklevélnek kell lenni. Ezt a másik fél ügyvédje tagadta, ezért a nádor úgy ítélt, hogy Magdolna asszony, Letare vasárnapot követő hétfőn (márc. 12.) a Körös megyei Rahocza mezőváros plébániatemplomában Beken-i Benedek mester (egr.) nádori ítélőmester – vagy oda kiküldendő esküdt jegyzője – jelenlétében tartozik esküt tenni arra, hogy férje halála után kezére került valamennyi oklevelet átadta jelenlegi urának: More Lászlónak, és azokból semmit nem rejtett és nem idegenített el; a nádori ítélet kimondta azt is, hogy ha időközben további okleveleket találnának, azokat adják át az ítélőmesternek vagy esküdt jegyzőjének; az eskütételről pedig húsvét nyolcadára (ápr. 8.) tegyenek jelentést. – Jobb oldalon a szöveg alatt: Lecta et correcta. Papíron, a szöveg alatt papírral fedett pecsét. DL 66060. (Fasc. sub B n. 16.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Fekete Nagy-Borsa): Balassa 574. VERBŐCI ISTVÁN NÁDOR