Bude. XLVI. die oct. Michaelis. Bathor-i István országbíró ítéletlevele. János frater Leweld-i perjel és konventje nevében a veszprémi egyház peráttevő oklevele értelmében Tard-i György a konvent ügyvédvalló levelével megjelenve Sz. György nyolcadán (máj. 1.) Bathian-i László ellenében, előadta, hogy a konvent Eghazaszamard birtokának szántói, rétjei [és szőlei] László Zamard birtokának szántóival, rétjeivel és szőleivel mixtim et erbatim fekszenek, ennek ellenére László, noha korábban a Balathon vizből eredő, mindkettejük birtokának földjei dülőin lévő halastavat és az aqua Balatini-t mindkettejük jobbágyai halászták, a konvent jobbágyait eltiltotta a fenti halastó, az aqua Balatini és az akörül fekvő rétek használatától és az ő jobbágyaikat nem engedi azokkal élni és halászni, mire László azt válaszolta, hogy az tény, hogy az ő Zamárd birtoka a konvent Eghazaszamard birtokával közvetlen szomszédos, a földek és a rétek, kivéve a szőlőket mixtim et herbatim fekszenek, azonban a perjelnek és a konventnek a halastóban és az aqua Balatini-ben a mellette lévő rétekkel nincs semmi jog és jobbágyaik a halastavat a Balaton vizét a rétekkel együtt az ő engedelme nélkül használták, mert a halastó és a Balatin vize a rétekkel együtt és Zamard birtokkal együtt István vajdáé volt, akinek hűtlensége folytán a király a birtokot, a halastóval, a Balaton vizével és a mellette levő rétekkel együtt szolgálatai fejében az ő atyjának: Györgynek adományozta, és attól kezdve a perjel és a konvent jobbágyainak a halastó, a Balatin vize és a mellette lévő rétek használatához nem volt joga és azokat mindig az ő Zamard-i jobbágyai használták, ami után, minthogy a perjel és a konvent ügyvédje azt állította, hogy a perjel és a konvent, valamint László Zamard nevű két birtoka, valamint az ottani nemesek harmadik Zamard nevű birtoka a három birtok jobbágyainak szőleit is beleértve határait illetve közös területű, László pedig tagadta a közös határterületűséget és azt állította, hogy az ő jobbágyainak szőleji a perjel és a konvent jobbágyainak szőleitől el vannak különítve, és a perjel és a konvent ügyvédje bizonyításként felajánlotta, hogy a kiküldendő királyi emberek a veszprémi káptalan tanúsága jelenlétében tartsanak oeculata revisiot a helyszínen, amit László is elfogadott és minthogy ennek megtörténte nélkül az ügyben ítélkezni nem lehetett, elrendelte, hogy kiasszony nyolcadán (szept. 15.) a kiküldött királyi ember tartson vizsgálatot arra vonatkozólag, hogy a három birtok a szőlőket is beleértve közös határterületű-e vagy sem, és arról a káptalan [...] nyolcadára tegyen jelentést. Ekkor János frater konventje nevében is és György fia, László bemutatták a veszprémi káptalan oklevelét, mely szerint Demsed-i Tamás, királyi ember a mindkét fél által elfogadott Waswar-i László prepositus Ewrsiensis káptalani megbízott jelenlétében kiszállott mindhárom Zamard birtok területére és ott a felek jelenlétében kisasszony nyolcadán (szept. 15.) elősszőr Tard-i György, a perjel és a konvent ügyvédje jelölte ki a határt: magna via de Kewreshegh, [Urdegkeő hegy, ...] abbatis de Tykonic, Dylkoshegh hegy, [Harinas h... völgy] terra Josegh de Endred, [... Kelewreth, ... possessio Thewrek, possessiones Kiszamard et Therekey, aqua Balatini] majd Bathyan László jelölte az ő Zamard birtokának Eghazaszamard birtok felőli határát: [terra arabilis Nicolai de Lykzamard, via de Twrek ad Felső Zamard, vallis Seuvend] welge, [Somlyovölgye, mons Almandhegye], mons Bacheheghe. vinea Michaelis pervi, ... harmas hegy hwapaya, mons Harmashegy] nobiles de Marchaly, Josephj, de Endred et abbas [de Tykonio], ami után a királyi ember és a káptalani megbízott úgy találták, hogy a László által kijelölt határon belül a Sewendhegye nevű hegyen a Balaton vizétől három nyíllövésnyire terjedő nyolc hold föld a perjelé és a konventé, a többi föld a Balatin vize mellett a Balaton vizével együtt László kezén van, a László határkijelölésén kívüli szántók és szőlők mixtim et herbatim közösen Lászlóé és a konventé, majd a perjel annak bizonyítására, hogy a Balaton vizét, a fenti tóval együtt úgy az ő, mint Bathyan-i László jobbágyai mindég közösen használták bmutatta a veszprémi káptalan [1436 előtt] máj. 13-án kelt oklevelét, ezek után pedig István mester, fehérvári dékánkanonok káptalanja nevében a perbe beavatkozva előadta, hogy Zamard birtokon neki is van része, a két Zamard birtok közös határterületű és azért úgy az Zamard-i, mint a Bathyan-i László és a Leweld-i konvent jobbágyai szabadon halászhattak, birtokjoguk bizonyítására bemutatta II. András király 1229. évi oklevelét, majd a felek ítéletet kértek. Ezek után azzal az indokolással, hogy noha Bathyan-i László azt állította, hogy az ő Zamard birtoka a konvent és a káptalan Eghazaszamard birtokától el van határolva és azok jobbágyait eltiltotta a Balatin vize és a halastó használatától, azonban a határkijelölés alkalmával nem tudott elválasztó határjeleket kimutatni, a Veszprém megyei nemesek is bizonyították, hogy a konvent a szántókat és a szőlőket Lászlóval közösen mixtim et herbatim használja és nyolc hold földje van, továbbá Endred-i Joseph, akinek vallomását Bathyan-i László elfogadta, vallotta, hogy a három birtok: Zamard, Egyhazaszamard és Lykzamarad jobbágyai a Balaton vizét és a halastavat mindig közösen használták, megállapítható, hogy László Zamard és a konvent Eghazaszamard birtoka nincsenek határjelekkel elválasztva és területül közös használatu, annak szántóit és szőleit mindhárom fél jobbágyai közösen mixtim et herbatim használják, a Leweld-i konvent és a fehérvári káptalan jobbágyait a Balaton vize és a halastó használatától eltiltani nem lehet, úgy ítél, hogy azok használata a konvent, a káptalan, valamint László jobbágyait közösen illeti, azt mindhárom fél jobbágyai közösen használhatják és a halászati jogokkal valamennyien élhetnek. (Teljes szöveg.) Eredeti, hártyán, szakadozott és hiányos állapotban, függőpecsétje hiányzik. Teljesebb szöveggel fennmaradt másolata DL 100522.- Regeszta forrása: OL regeszta BÁTORI ISTVÁN ORSZÁGBÍRÓ