Buda. Tamás ispán Lajos király (Hungarie) országbírája és Turuch-i ispán ítéletlevele. Pál, volt bán, most királynéi tárnokmester jegyzője Mihály mester, (ruteni ducis Leonis et Ruzye) továbbá Miklós bíró, Telman fia: Honnus és Sobur veje: Mihály, Zeleus-i polgárok Zeleus nevében a Mária mennybemenetele nyolcadára (aug. 22.) a Lelez-i konvent oklevelével megidézett Chepan fia, Zoard, annak fia, György, ezen Chepan fia, János, fia, János, Mykou fia, Leukus, fiai: Bertalan és János, ezen Mykou fia, Miklós, fiai: István és Márton ellen bemutatták még a váradi (Waradiensis) káptalan és Vgacha megye okleveleit, melyek szerint Miklós, Zeleus-i bíró és Kunch fia, Tamás, volt bíró Zeleus nevében előadták a királynak, hogy fenti Zouard, György, János, Bertalan, János, István és Márton a váradi káptalanhoz intézett királyi paranccsal az előttük ismeretlen Olivér fia, János, fia, Mihály, királyi ember által, jobbágyaik jelenlétében, mintha azok Zeleus-i polgárok lennének, Ordo és Rakaz birtokukat meghatároltatták és Zeleus majdnem minden művelt földjét birtokaikhoz csatoltatták, amiért a király meghagyta a fenti káptalannak, konventnek és Wgacha megyének, hogy György, Lumprethzaza-i plébános, király ember és káplán Wgucha megyében tartson vizsgálatot és ha az Ordo-i és Rakaz-i nemesek a Zeleus-i határból elfoglaltak valamit, azt határjárást tartva adja vissza és arról tegyen jelentést, ez ki is szállott Ugocsa megyének Nogzaz-on tartott gyűlésére, ahol az alsipán, szolgabírák és a nemesek vallották, hogy Chepan fia, Zouard és Mykou fia, Márton királyi paranccsal a váradi (Waradyensis) káptalan kiküldötte jelenlétében saját jobbágyaikat mint Zeleus-i polgárokat összehíva csalárdul meghatároltatták Ordo és Rakaz birtokaikat és Zeuleus város földjének nagy részét bitorolják, aztán Wgacha megye vizsgálatot tartva a Zeleus-i polgárok vallomása alapján azokat a határjeleket: quinque metas arborum circumcinctarum signis sibi invicem post se succedentes per modum metarum currentium iuxta fluvium Zolua et a plaga septemtrionali, melyeket Zoward és Márton emeltek, lerontva ”versus plagam meridionalem et ad fluvium Ticye processissent, ubi in portu eiusdem fluvii duas metas principales comperissent” és ott egy harmadikat akartak emelni, Mykou fia, Miklós, fia, István tiltakozott a határjárás folytatása ellen, de tovább folytatták a határjárást: quarum quidem duarum metarum antiquarum distinctio eandem civitatem Zeleus a villa Ordo distingeret et separaret, hinc procedentes versus civitatem Zeleus pervenientes, iuxta quam viam duabus antiquis metis repertis ibidem tertiam erexissent, hinc eandem viam transeundo ad plagam orientalem cursus earundem metarum caderet ad quendam fluvium Zemerdekuize vocatum et per ipsum fluvium ad eandem plagam transeundo in portu eiusdem fluvii iuxta duas antiquas metas .... tertiam de novo confodissent, abhinc procedendo ad eandem partem orientalem ad viam publicam pervenissent, qua iretur de villa Ordo versus civitatem Zeleus, iuxta quam viam repertis duabus antiquis metis tertiam erexissent et in eadem via currendo ac vergendo ad partem septentrionalem prope ipsam villam Ordo et de eadem exeundo et regirando ad memoratam plagam orientalem ad duas metas pervenissent, ubi tertiam confodissent, inde ad eandem plagam vonientes ad quendam locum paludosum vulgariter Egurfurrasa vocatum, abinde in quandam silvam ad eandem plagam venientes et per magnum spatium procedendo pervenissent ad silvam Kutenegre vocatam, ubi metam terream antiquam invenientes a vertice de novo per predictos Zouard et Martinum signatam iuxta eandem aliam de novo sublevassent, que quidem mete terras Ordo et Halazfelde et possessione nobilium Fequeteupatak vocata separaret et distingeret, circa quam silvam caderet in quendam fluvium Werbeuchpataka vocatum, in cuius portu una arbor ilicis pro meta assignata, sub qua arbore iuxta unam metam veterem aliam de novo elevassent, abinde reflexi ad plagam occidentalem venissent ad quandam terram Chakanzeg vocatam, ubi sub quadam dumo tilie vulgariter Hasbukur vocato iuxta veter... metam novam erexissent, deinde procedentes per cursus earundem metarum ad quendam fluvium Zaluauize vocatum pervenissent, et ipsum fluvium transeundo in litore eiusdem fluvii iuxta duas metas terreas tertiam de novo elevassent, inde vergendo ad plagam meridionalem ad quandam terram paludosam Ilunákr...mlasa vocatam pervenissent, ubi iuxta duas veteres metas tertiam novam erexissent et ulterius ad eandem plagam per magnum spatium eundo in quandam vallem descendissent, in qua per parvum spatium descendendo in capite eiusdem vallis ad duas metas terreas pervenissent, quarum una distingeret predicte civitatis Zeleus, alia vero possessioni magistri Elleus, deinde vergendo ad plagam aquilonalem ad quandam magnam arborem ilicis pervenissent, sub qua arbore repertis duabus metis tertiam novam sublevassent, hinc ad eandem plagam eundo ad quendam montem asscendissent, in cuius vertice per magnum spatium currendo iuxta duas veteres tertiam novam metam erexissent et ascendentes de eodem monte versus plagam meridionalem ad quandam viam publicam, qua iretur de civitate Zeleus ad silvam, pervenissent et transeuntes eandem viam directe duabus metis inventis tertiam metam confodissent, a quibus ad eandem plagam aquilonalem ad quoddam nemus pervenissent et in ipso nemore versus eandem plagam ad quendam fluvium Buburkeuize ... pervenissent et in ipso fluvio ascendendo per lungum spatium ad quendam alium fluvium Pustinchauize vocatum devenientes et in ipso fluvio Pustinchauize per magnum spatium ascendendo ad tertium fluvium Borsuauize vocatum accessissent et in eodem fluvio Borsua sursum procedentes ad quoddam castrum destructum Baranka vocatum devenissent, quod quidem castrum in litore eiusdem fluvii extitisset fabricatum, adhuc ulterius in eodem fluvio per magnum spatium ascendendo et alium fluvium Izauize vocatum, in quo fluvio Iza descendendo per magnum spatium cursus earundem metarum modo premisso reambulantes in fluvium Tyza vocatum cecidisset et in eodem fluvio Tyza per longum spatium descendendo veniret iterato ad priorem metam, unde incepisset ibique ipse mete fuissent terminate - és abba a Zeleus-i polgárokat beiktatta és a Lelez-i konvent megidézte az alpereseket Mária mennybemenetele nyolcadára (augusztus 22.) -, mely után az alperesek azt állították, hogy a csalárd határjárásban nem vétkesek, mert István és László királyok őseiknek Wysk nevű Ugocsa megyei birtokot adományozták, majd ezért cserébe András királytól Ordo, Rakaz és Nyr birtokokat kapták és bemutatták László és András királyok okleveleit, azonban azokban nem volt semmi határjárás, de László király, minthogy amikor Leo herceg rutenjei (ruteni ducis Leonis et Ruzye) Ugocsa megyét pusztították, István király oklevele elveszett, Wysk birtokában megerősítette az alperesek őseit és azt új adományba adta nekik, András király viszont a fenti három birtokot adta nekik cserébe, mire a felperesek bemutatták Lajos király 1348. Benedek napján (március 21.) kelt oklevelet, melyben a Zeleus-i polgárok panaszára, mely szerint az Ordo-i jobbágyok az ő határaikat lerombolták, meghagyta az egri (Agryensis) káptalannak, hogy Miklós fia, György, királyi ember állítsa vissza a határjeleket, melyre a káptalan jelentette, hogy a királyi ember kiszállva megállapította, hogy Zeleus város határát az Ordo-i népek hat helyen lerombolták, amiket helyreállított: prima enim meta inciperet a plaga meridionali circa portum aque Tyzauize vocate, ubi essent due mete terree, que separarent predictas terras a villa Ordo pranctata, abhinc procedendo ad regionem septentrionalem iungeret unam viam, que duceret de Fanchuka in dictam divitatem Zeleus, iuxta quam essent similiter due mete terree, ubi ipsam viam transcundo ad plagam orientalem caderet in quendam fluvium Zemerdukuize vocatam et ipsum fluvium ad eandem plagam transeundo in portu eiusdem fluvii essetn similiter due mette terree, abhinc procedendo versus sepedictam plagam orientalem iungeret quandam stratam publicam, qua iretur de predicta villa Orda versus memoratam civitatem Zeleus, in cuius extremitate essent similiter due mete terree, in eadem strata currendo ac vergendo ad plagam sptentrionalem et prope annotatam villam Ordo de ipsa exeundo ac regirando ad memoratam plagam orientalem iungeret similiter duas metas terreas, inde currendo ad eandem plagam veniret ad quendam locum paludosum vulgo Egurfurrasa vocatum, ubi essent similiter due mete terree et ibi terminarentur - amit a király a felmutatott oklevélben megerősített, minthogy az alperesek más határlevelet felmutatni nem tudtak, a Lajos király oklevelében megerősített, Zeleus, királyi várost Ordo és Rakaz birtokoktól elválasztó határjeleket megerősíti. Datum Bude, duodecimo die octavarum festi Assumptionis virginis gloriose predicte, anno Domini Mmo CmCmCmo quinquagesimo primo. Eredeti, hártyán, függőpecsétje hiányzik. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila, Borsa) TAMÁS ORSZÁGBÍRÓ