apud ecclesiam Sancti Martini. Octavo die f. b. Marie Magdalene. Pál szepesi éneklőkanonok és ugyanazon egyház prépostjának, Benedeknek a vicariusa bizonyítja, hogy midőn a szepesi káptalan tagjaival és számos nemessel 1377. szeptember 18-án Szent Márton egyháza mellett törvénynapot tartott, felkelt a többiek közül, mint actor Mathefalua-i Hayas ”dictus” Miklós fia Domonkos és a Scol-i (Scala-i) a Bold. Szűzről elnevezett bencésrendi monostor konventje és perjele, Corrardus testvér ellenében, aki idézésre személyesen volt jelen, bejelentette, hogy őt nagyanyja, Helle után jegy és nászajándék, anyja: Clara, Máthé lánya után pedig leánynegyed illeti meg a jelenleg a monostor kezén lévő Mathefalua birtok fele után, melyeket a törvény erejénél fogva kér a maga számára kiadatni. A perjel azt felelte, hogy azonnal nem tud választ adni, hanem későbbi terminust kér. Erre a vicarius október 2-át tűzte ki, majd onnan október 16-ra nyert az ügy halasztást, amikor mindkét fél személyesen jelent meg és a perjel kifejtette, hogy Mathefalua fele a monostorra, mint végrendeleti hagyaték szállt, és hogy erre nézve vannak jótállói, akiket adott terminusra magával fog hozni, addig is a szepesi káptalan oklevelével igazolta a végrendeleti hagyatékot. Az expeditorok előállítására a vicarius október 30-át jelölte meg, de ezen a napon sem a perjel nem jelent meg, sem megbízottat nem küldött és így bírságban marasztalták el. Majd a Jemnek-i plébános útján expeditorainak az előállítására megidéztette november 13-ra, később december 19-re, amikor az actor személyesen jelent meg, a konventet és a perjelt pedig Kazmerfalua-i János fia Mathius képviselte és bejelentette, hogy jótállóit a monostor azért nem állítja elő, mert Domonkos az egész jegy és nászajándékot és leánynegyedet kívánja, holott ahhoz többen is tartoznak. Domonkos kijelentette, hogy kész az összes érdekelteket előállítani, amint elő is állította Gadna úrnő fiát Miklóst, Olus úrnőt, Erzsébet úrnőnek a lányát és Clara úrnő fiát, Pétert, nagyapjának: Máthénak az unokáit, akik egyhangúlag követelték a maguk jogát. A következő terminuskor a perjel, illetőleg a megbízottja megint elmaradt, és ekkor a vicarius a Lubow-i plébános útján idéztette meg január 2-ra és utoljára kegyelemből még március 6-ra, de mikor erre sem jelent meg, figyelmeztetést küldött a monostorhoz, hogy akár képviseltetik magukat a március 26-i tárgyaláson, akár nem, döntést fog hozni. Ekkor az actor személyesen jelent meg, a monostort pedig Mátyás testvér képviselte, aki kérte, adjon a vicarius módot arra, hogy a monostor a maga igazolására a megfelelő litere expeditoriet megkereshesse. Ehhez a vicarius Szent György nyolcadát tűzte ki, de bírótársaival tanácskozva elrendelte, hogy közben a felek április 20-án a vicarius embereivel, György succentorral szálljanak ki Mathefalua birtokhoz és a szomszédok jelenlétében, derék emberek közreműködésével állapítsák meg a monostorhoz tartozó földek nagyságát, minőségét és a rajta lévő értékeket, mindenütt a királyi mérték szerint mérve és a kiküldött succentor tegyen erről húsvét nyolcadára - április 25. - jelentést. Szent György nyolcadán Domonkos személyesen jelent meg a törvényszék előtt, a konventet pedig Mátyás testvér képviselte. Először György succentor számolt be arról, hogy április 20-án, amikor Domonkos actor is megjelent a helyszínen és a monostort Kazmirfalua-i János fia Mathius képviselte, a területet, mely a monostor kezén van, egy ekényire értékelték, amelynek a felszínén van nyolc jobbágytelek, egy kőház fából való haranglábbal. Azután Mátyás testvér bejelentette, hogy a littere expeditoriet nem tudták megtalálni, de ennek ellenére sem a jegy, sem a nászajándékot és a leánynegyedet nem kötelesek megadni az ország törvényeinek értelmében először azért, mert jóllehet az actor nagyapja, Máthé Mathefalvát a királytól kapta, de azzal még nem lett nemessé, hanem csak birtokossá és mint ilyennek nincs joga jegy és nászajándékot meg a leánynegyedet a maga számára követelni. Másodszor, mert a birtokot minden tartozékával együtt eladta, semmiféle jogot sem tartván fenn magának, ilyet tehát nem is követelhet a maga számára. Harmadszor, mert a pert egymaga kezdte, azután pedig belesodort másokat, miáltal a saját jogát elvesztette. Az actor az első vádra magával az adományozó oklevéllel cáfolt rá, mert abban a király az ő nagyapját, Máthét nemesítette, sokáig bent is lakott abban a birtokban és azt, mint nemes használta. Amikor eladta, feleségének és leányainak a jogát nem csorbíthatta, viszont másokat éppen a perjelnek és a procuratorának a kívánságára vont bele a perbe. Mivel az édesanyja, Clara nem nemeshez ment férjhez, a leánynegyedet az ország törvényei szerint birtokban kell kapnia. Ezek után a vicarius a káptalan embereivel és a nemesekkel úgy ítélt, hogy a konvent és a perjel kötelesek a jegy és nászajándékot megadni, a leánynegyedet kiadni és a perköltséget megtéríteni és hogy az actort be kell vezetni a leánynegyed tulajdonába. Evégből újra kiküldte a maga emberét, György succentort, hogy június 2-án szálljon ki a felek, vagy procuratoraik jelenlétében Mathefalua feléhez és ha az első becslésnél valami mulasztás történt, azt helyesbítse. Terminust tűzött ki a konventnek illetőleg a perjelnek a jegy éa nászajándék megfizetésére és a leánynegyed kiadására, mégpedig június 25-ét. Ezen a terminuson csak György succentor és Domonkos actor jelent meg a törvényszék előtt és az előbbi bejelentette, hogy június 4-én újra kiszállt Mathefalua birtokhoz és az actor meg a szomszédok jelenlétében, a monostor nem is képviseltette magát, megállapította mint az előző alkalomkor, hogy a monostor kezén lévő föld nagysága egy ekényi, amelyen nyolc jobbágytelek van, egy kőház fából való harangtoronnyal. A vicarius a konvent és a perjel makacsságával szemben, akik senkit sem küldtek a jegy és nászajándék kifizetésére és a leánynegyed kiadására, bírótársaival együtt úgy rendelkezett, hogy a monostor kezén lévő Mathefalua feléből ki kell szakítani a Domonkost megillető leánynegyedet, a többit pedig zálogképpen le kell foglalni mindaddig, míg az összes kifizetések meg nem történtek. Ennek a végrehajtásával megbízta Maryaffalua-i Miklós mester fiát Jánost, a káptalan jegyzőjét, aki Domonkos actor és a szomszédok jelenlétében leánynegyed címén lefoglalt a 8 curia közül két egymás mellettit Domonkos részére örök tulajdonul, a többit pedig zálogképpen. Erről a vicarius függőpecsétje alatt adott ki oklevelet Domonkos részére. Átírta Scepes-i Jakab országbíró 1379. február 1-én. - Regeszta forrása: OL regeszta SZEPESI VIKÁRIUS