Ulászló király a budai káptalanhoz. Midőn 1496. máj. 1-én /in octavis f.b. Georgii mart./ prelátusaival, báróival, ítélőmestereivel és esküdt ülnökeivel ülést tartott, az ő halasztó és a káptalan idéző oklevele alapján megjelent törvényszéke előtt Petherd-i János az aradi káptalan nevében és ott bemutatta a budai káptalan jelzett idéző oklevelét, mely magában foglalta Mátyás királynak Budán, 1488.! jun. 16-án /feria secunda proxima p.f.bb. Viti et Modesti/ kelt oklevelét, jelezvén, hogy keresete contra honorabilem magistrum Ambrosium de Pesth, rectorem capelle beate Marie Virginis, in castro Budensi fundate et capellanos in eadem capella degentes akikre az ügy a néhai Rozgon-i István halála után átszállt, bennfoglaltatik azokban: eszerint a jelzett napon és helyen jelentették Mátyás király előtt az aradi káptalan nevében, hogy a nevezett káptalan már régebben évi bér ellenében átadta a káptalannak bizonyos Kormányos, más néven Erklyz nevű pestmegyei prédiumát használatra nobili Johanni de Rozgon, aki életében teljesítette is a bérfizetést, de annak a halála után özvegye: Dorottya úrnő azt a prédiumot mint sajátját kezdte használni, minden bérfizetés nélkül, éppúgy, mint később a fia: Rozgonyi István. Ennek a megindokolását kérte az aradi káptalan. Mátyás király megbízást adott a budai káptalannak, küldje ki az emberét, akinek a jelenlétében Pest megyének egyik esküdt nemese idézze meg a nevezett Rozgon-i Istvánt a káptalannal szemben Szent Mihály nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé. A káptalan unacum Johanne de Maglod mint királyi emberrel kiküldte testimoniumként honorabilem magistrum Matheum de Fyred, socium et concannicum eorum, akik feria tertia prox. p.f.b. Barnabe apostoli a nevezett Rozgon-i Istvánt Zenthfalwa nevű birtokrészén a káptalannal szemben Szent Mihály nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé idézte, de az ügy tárgyalása halasztást nyert, mert közben meghalt Mátyás király és meghalt az alperes Rozgon-i István is, akikról az ügy átszállott in prefatos magistrum Ambrosium, rectorem capelle beate Marie Virgini in castro Budensi fundate ac capellanos in eadem capella degentes, és elérkezett az akkori Szent György nyolcadára, de ezen a nyolcadon is Petherd-i János, a káptalan procuratora hiába várt a törvényes időn át a nevezett Ambrus mester és a káplánok megjelenésére, azok nem jöttek, nem is küldtek megbízottat. Újra kellett tehát őket megidézni, azért Ulászló király meghagyta a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, hogy annak a jelenlétében a királyi ember idézze meg Ambrus mestert és a kápolnában működő káplánokat az aradi káptalannal szemben Szent Mihály nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé. A káptalan unacum Petro de Nyareghaaz, mint királyi emberrel kiküldte testimoniumként honorabilem magistrum Michaelem de Kara, socium et concanonicum eorum, akik die dominici proximo a f.b. Margarethe virginis et martyris a nevezett Ambrus mestert és a káplánokat in predicta capella beate Marie Virginis degentes in possessione eorum Gubach vocata az aradi káptalannal szemben Szent Mihály nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé idézte, az ügy azonban több halasztás után a jelen Szent Mihály nyolcadára maradt, ellenben Ambrus mester és a káplánok most sem jelentek meg, nem is küldtek megbízottat.. Mág három piaci kikiáltással is meg kellett volna őket idézni, de mert Mátyás király idejében az ilyen fajta idézéseket megszüntették, ezek helyett harmadszor is meg kellett őket idézni, azért a király meghagyta a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében Nicolaus, vel Georgius, aut Gregorius in Sikator de Inarch, sive Petrus de Nyaraseghaaz, seu Nicolaus Gyon cum altero Nicolao de Vany, namque Thomas de Cheu, nempe Michael Korláth de Beunye mint királyi ember idézze meg a nevezett Pesth-i Ambrus mestert és a káplánokat az aradi káptalannal szemben Szent György nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé, jelezvén előttük... - Regeszta forrása: OL regeszta ULÁSZLÓ 2 KIRÁLY