in octavis festi nativ. b. Johannis Baptistae. Az erdélyi káptalan bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Illés fia János, fiai: Illés és László, Hydegwyz-i nemesek apjukkal, Jánossal egyetemben, másrészt pedig Mihály mester, a káptalan jegyzője a saját személyében és testvére, Bálint fia István nevében, amikor a nevezett János fiai: Illés és László azt a bejelentést tették, hogy szükségtől kényszerítve totalem possessionariam portionem eorum in possessione seu villa Myhalchfalva, alias Kuzepwynch vocata, in comitatu Albensi habitam, ratione quartae filialis quondam dominae Elyzabeth, matris eorum iure naturali debitae, amelyet úgy jelöltek ki a számára és amelybe törvényesen be ik iktatták és amelyet határjelekkel a többi javaktól elválasztották, videlicet medietatem quartae partis possessionariae portionis condam Nicolai, filii Myhalch, filii Myhalch, avi eorum, in eadem possessione Myhalchfalva, alias Kuzepwynch vocata habitae; quae portio Nicolai, filii Myhalch erat et est quarta pars trium portionum ipsius possessionis Myhalchfalva vocatae, azt annak minden tartozékával et sepcialiter cum medietate octavae partis molendini et cum medietate quartae partis vineae, ugyanazon birtok határain belül, és minden egyéb tartozékával zálogba adták praefatis Stephano, filio Valentini et magistro Mychaeli notario nostro a die data praesentium usque octavas f. nativitatis Samctae Marie Virginis pro quatuor marcis fini argenti ponderis Budensis, és ha ez összegért a jelzett nyolcadig Illés és László azt nem váltják vissza, akkor az összeg kétszeresében maradnak el és az a birtokrész Myhalchfalva birtokban pro ipsis quatuor marcis argenti et duplo earum örök tulajdonul a nevezett Istvánnak és Mihálynak marad. Datum in octavis f. nativ. b. Johannis B. Anno D. 1347. Eredeti, hártya, hátlapján pecsét nyomai. - Regeszta forrása: OL regeszta (Szilágyi hagyatékból) ERDÉLYI KÁPTALAN