Szentgyörgy-i és Bozyn-i Péter comes országbíró, erdélyi vajda és a székelyek ispánja az erdélyi káptalanhoz. Az ő halasztó és a káptalan idéző és figyelmeztető oklevele alapján a jelen vízkereszt nyolcadán megjelent ítélőszéke előtt Orozy Boldizsár, Katalin úrnőnek, Wylak-i Lőrinc herceg feleségének procuratora ü.v. levéllel és Bogdán moldvai vajda ellen bemutatta a káptalan említett idéző és figyelmeztető oklevelét, amely idézést Peren-i Imrének, Abauj vármegye örökös főispánjának, Magyarország nádorának és a kunok bírájának Budán feria qurta proxima post festum penthecosten, in anno 1507. /máj.26./ kiállított oklevele alapján teljesítettek, mely magában foglalta a nevezett úrnő panaszát és előterjesztését, mely szerint az említett napon és helyen a nevezett úrnő bejelentette a nádor előtt, hogy jóllehet az erdélyi Küküllő megyében fekvő Küküllővár a hozzátartozó összes birtokokkal és birtokrészekkel és egyéb javaival, apjának, a néhai Dengeleg-i Pongrác Jánosnak és testvérének /fratris sui uterini/ Pongrác Mátyásnak a halála után az ország jogszokása szerint, a nevezett úrnőre szállt, mégis a néhai Mátyás király mindjárt Dengeleg-i Pongrácz Jánosnak a halála után, 1476. körül a nevezett várat összes tartozékaival együtt, minden ellenszolgáltatás nélkül jogtalanul elvette János fiától, az azóta szintén meghalt Pongrácz Mátyástól és a néhai István moldvai vajdának adományozta és azóta a vár István vajdának, majd az ő halála óta fiának, Bogdán vajdának a kezén van az úrnő nagy sérelmére. Azért Imre nádor akkor arra kérte a káptalant, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember a nevezett Bogdán moldvai vajdát Katalin úrnővel szemben az akkori vízkereszt nyolcadára az erdélyi vajda elé idézze, jelezvén előtte. A káptalan unacum Elia de Zewkefallwa mint királyi emberrel kiküldte discretum magistrum Albertum, rectorem altaris decem milium militum et martyrum, in ipsa ecclesia nostra fundati mint saját testimoniumát, akik in festo Omnium Sanctorum proxime preterito kiszálltak a Küküllő várához tartozó Bodogazzonfalwa nevezetű birtokhoz, ahol a királyi ember Bogdán vajdát providis Benedicto iudice, Petro Nagh et Benedicto Kys iuratis possessionis eiusdem jelenlétében a vajdát az úrnővel szemben vízkereszt nyolcadára az erdélyi vajda elé idézte, jelezvén előtte, hogy akár meg fog jelenni a jelzett terminuson a vajda előtt, akár nem, ott a jognak megfelelő végleges ítéletet fognak hozni. Amikor elérkezett vízkereszt nyolcada, az úrnő procuratora: Orozy Boldizsár a törvényes időn belül hiába várt Bogdán vajda megjelenésére, az nem jött, nem is küldött megbízottat, engedvén, hogy bírságban marasztalják el. Ekkor az actrix procuratora ítéletet kért. Mivel tehát az említett hatalmaskodás miatt Katalin úrnő részéről Peren-i Imre nádor előtt elhangzott a panasz Bogdán vajda ellenében és a nádor ez ügyben megidéztette a vajdát, de az nem jelent meg, nem is küldött megbízottat, hanem bűnössége tudatában távol tartotta magát a jog- és igazságszolgáltatástól, ezek alapján a jelenleg a vajda kezén lévő Küküllő várát a hozzátartozó birtokokkal és egyéb javakkal vissza kell juttatni az actrix úrnőnek, amellett azonban a vajdát jogtalan foglalás miatt fej- és jószágvesztésre kellene ítélni, mégis mivel iuxta statuta divorum regum Hungarie laudabilemque et approbatam predicti regni Hungarie consequenterque partium istarum Transilvanie consuetudinem ab antiquo observari solitam persone masculini sexus contra feminas, et e conservo feminini sexus contra masculinos, non in ipsa capitali sententia, sed in emendis dumtaxat capitum suorum rerumque et iurium possessionariorum amissione condempnari solent et aggravari, azért Bogdán vajdát is az actrix úrnővel szemben in emenda capitis sui ex eoque in centum marcis homagialibus, amelyek 100 arany forintot tesznek ki és amelyek csupán az actrix úrnőt illetik, azonkívül összes javainak az elvesztésében kell kimondani elmarasztaltatnak, 2/3 részben az bíró és 1/3 részben actrix javára. Ennek alapján bírótársai tanácsának a meghallgatásával kimondta az ítéletet, hogy Küküllő várát összes tartozékaival együtt Katalin úrnőnek kell visszajuttatni, míg Bogdán vajdát el kell marasztalni annak a fejváltságában, amely száz arany forint helyett ratione dicti sui baronatus, 400 arany forintot tesz ki és ezt az összeget teljes egészében az actrixnek kell kifizetni, azonkívül az Erdélyben található összes javainak az elvesztésében mondották ki bűnösnek 2/3 részben a bíró, 1/3 részben az actrix részére való lefoglalásával, azért a vajda megkéri a káptalant, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelnelétében Stephanus de Galacz, aut Salathiel de Fartha, vel Christophorus de Keresthwr, sin Johannes de Zwchak, seu Petrus de Bochor, a vajdai székből külön kiküldött ember szálljon ki először Küküllő várához és egybehíván annak a szomszédait és határbirtokosait juttassa vissza összes tartozékaival egyetemben az actrix úrnőnek, az őt illető jogon, nem véve figyelembe Bogdán vajdának vagy bárki másnak az ellenmondását. Majd szálljanak ki Bogdán vajdának Erdélyben akárhol található birtokjavaihoz, amelyek csak őt illetik és egybehíván a szomszédokat és határbirtokosokat, meg a vajda fiait, leányait és testvéreit ezek jelenlétében a vajda ingó vagyonából, vagy ha az nem elegendő, ingatlanaiból szakítsanak ki annyit, amennyi megfelel a 400 arany forint homagiumnak és juttassák azt zálog címén az actrix úrnőnek, majd foglalják le fennmaradt javait és statuálják azokat szintén zálog címén 2/3 részben a bíró, 1/3 részben az ellenfél javára, míg azokat az arra illetékesek megfelelő becsáron ki nem váltják, itt sem véve figyelembe Bogdán vajdának vagy bárki másnak az ellenmondását. Éppily arányban osszák fel lefoglalt ingó javait is a bíró és az actrix között, a javak elrejtőit a vajda elé idézve. A kiváltani szándékozók részére határnapul vízkereszt nyolcadát jelöljék meg. - Zárlatán pecsét nyomai. - Regeszta forrása: OL regeszta (Szilágyi hagyatékból). SZENTGYÖRGYI PÉTER ORSZÁGBÍRÓSZENTGYÖRGYI PÉTER ERDÉLYI VAJDA