in Coloswar - tertio die octavarum f. epiphaniarum D. Zapolya-i János, örökös szepesi comes, erdélyi vajda és a székelyek ispánja bizonyítja, hogy midőn vízkereszt jelen nyolcadán Coloswar városában néhány erdélyi (harum partium Transsilvanarum) nemessel ülést tartott, megjelent előttük Miklós testvér a Szent Ágoston-rendből, képviselve a Thorda városban a Bold. Szűz tiszteletére épült Ágoston-rendi kolostor perjét: Márton testvért és a konvent többi tagjait, akiknek a nevében az aradi káptalannal szemben előadta, hogy jóllehet ők készek voltak azért az összegért, amelyért az aradi káptalan eladta a Thorda város közelében, az Aranyos folyón működő háromkerekű malmát provido Michaeli Myke ”dicto”, iudici et iobagioni eiusdem, aki a káptalan tordamegyei Eghhazfalwa nevű birtokán lakik, Thorda város közvetlen szomszédságában - eleget tenni azon a címen, hogy annak a malomnak a megvétele vagy bármi címen való átvétele Szentgyörgy-i és Bozyn-i Péter comes országbíró, volt erdélyi vajda ítéletlevele szerint a nevezett szerzeteseket inkább illeti, mint más vevőket vagy örökbérlőket, aminek az igazolására be is mutatta közvetlen vajdai elődjének: Szentgyörgy-i és Bozyn-i Péter comes országbírónak, volt erdélyi vajdának papíron kiállított, Thorda városában, 1517. márc. 4-én (f. V. p. dom. Reminiscere) kelt oklevelét, amelyből megtudták, hogy Péter comes országbíró az oklevélben foglalt indokok alapján bíróilag kimondotta, hogy ha az aradi káptalan idők folyamán az említett háromkerekű malmot valakinek bérbe akarná adni, akkor az összes többi vásárlók vagy bérlők előtt a nevezett testvéreknek van joguk annak a megvételére vagy bérbevételére. - Az oklevél bemutatása után Papy-i István mester az aradi káptalan nevében, annak ü. v. levelével azt válaszolta, hogy jóllehet a káptalan a nevezett malmot Mihály nevű jobbágyának adta át, ezt nem örök eladás címén tette, hanem csak tetszés szerinti időre és úgy, hogy a malom jövedelmét továbbra is a káptalan kapja a nevezett Mihály útján, azonkívül amint Péter comes országbíró ítéletlevelében kimondotta, hogy a káptalan a malmot az esetben, ha a szerzetesek igényt tartanak a megvételére, senki másnak nem adhatja el, éppúgy kimondotta azt is, hogy ez csak arra az esetre áll, ”nisi illa pretacta summa pecuniarum, mille scilicet et ducenti floreni, quibus altera medietas cuidam altari b. Elene regine in ecclesia Thordensi fundati ipsa feudali collatione inclusa” előbb a káptalannak meg nem térül. Ki is jelentette Miklós testvér fülehallatára, hogy ez esetben a káptalan hajlandó a malmot a szerzeteseknek átadni. Miklós testvér kijelentette, hogy most nem képesek a jelzett összeget letenni, de jogaikat fenntartják, azért a vajda részéről ítéletet kért. - A vajda úgy érvelt, hogy mivel Péter országbíró és erdélyi vajda ítéletlevele szerint a malmot nem lehet másnak bérbeadni vagy eladni, míg a szerzetesek arra igényt tartanak, a káptalan pedig a malmot Myke Mihálynak adta át, de nem mint végleges eladást, hanem csak tetszés szerinti időre, miközben a jövedelmét a káptalan élvezi, a testvéreket mégis figyelmeztették, hogy a vétel joga sub pretaxata summa, feudali tamon dispositione inclusa őket illeti, de ezek nem lévén képesek az összeget letenni, azt nem vehették át; épp azért a malom a káptalantól megállapított ideig Myke Mihály kezén marad ”tanquam merum et cincerum hereditariumque ius ipsorum”, a káptalant pedig teljesen fel kell menteni a szerzetesek keresetével szemben, amint ezt nemcsak ő, hanem a vicevajdák, az ítélőmester és az esküdt ülnökök is megállapították, azért ítéletében fel is menti a káptalant a szerzetesek keresete alól és megállapítja, hogy a malmot mint a káptalan további örök tulajdonát átadhatja a nevezett Myke Mihálynak, mégis oly feltétellel, hogy ha a káptalan idők folyamán a malmot el akarná adni, ezt az országbíró ítéletlevelének a megállapítása szerint elsősorban a szerzeteseknek kell felajánlania. Eredeti, papír. A szöveg alatt papírfelzetes pecsét. A szöveg alatt jobbra: Lecta.– Regeszta forrása: OL regeszta SZAPOLYAI JÁNOS ERDÉLYI VAJDA