Befejezetlen oklevél; a végén csak ennyi: Datum... Nagy Lajos király bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Bathor-i Brictius fia: János fia László mester - felesége: Anna, Megyes-i Móricz mester leánya nevében a váradi káptalan ügyvédvalló levelével, másrészt pedig a nevezett Moritz fia Simon, Anna úrnő testvére (frater uterinus), pozsonyi, győri és bakonyi comes és a király előtt egybehangzóan azt a bejelentést tették, hogy abban a perben, melyet a nevezett Anna úrnő indított a neki az atyai javakból járó leánynegyed és azon javak ügyében, melyek őt illetik per nobilem dominam, olim consortem magnifici viri Nicolai wayuode Transsilvani járnak neki iure naturali vagy bármi más címen és a per már hosszabban folyt in presentia magnifici viri domini Thome iudicis curie et comitis de Twrocz, ekkor a királytól békés megegyezésre kértek és kaptak engedélyt és a királytól kijelölt következő közvetítők közreműködésével: Venerabilibus in Christo patribus et dominis Nicolao Strigoniensi, Dionisio Colocensi archiepiscopis, Nicolao Agriensi, Demetrio Waradiensi ecclesiarum prelatis, necnon magnificis viris Nicolao, filio ... palatini et iudicis Comanorum, Stephano bano totius Sclavonie, Nicolao wayuoda Transilvano comite de Zolnok, comite Thoma, iudice curie regie et Oliverio magistro tavarnicorum nostrorum, ily békés megegyezésre jutottak: A nevezett Anna úrnő testvére: Simon és annak örökösei javára lemondott az őt illető minden birtokjogról mind az atyai örökös javakból, mind a bármi más címen őt illető javakról, részben testvéri szeretetből, részben az értük kapott következő javakért: Mauritius fia, Simon mester viszonzásul neki adta Somlyó várát a Crazna folyó mellett, a hozzá tartozó birtokokkal és falvakkal: Somlyo, Perechen, Chehy, Gertheleke és Hydweg nevűekkel, továbbá a Hydwegen szedetni szokott vámmal és Erdélyben az ottani Fehér megyében, a Maros folyó mentén fekvő Mikloslaka nevű birtokkal, azok minden tartozékával együtt. Mindezeket átadta nővérének és örököseinek, semmi jogot sem tartván fenn azokban magának vagy utódainak, oly hozzáadással, hogy ha Anna úrnő és utódai maradék nélkül halnának meg, akkor a vár és említett tartozékai visszaszállnak Simon mesterre és utódaira. Ha pedig Simon mester és utódai halnának ki gyermektelenül, akkor minden, Anna úrnőt illető birtokrész és azok is, melyek nagyanyja révén illették őt Megyes és Ezdencz birtokokban, visszaszállnak Annára és mindkét nembeli utódaira. Mivel továbbá Simon mester nagyapja és édesapja néhány részbirtokot a Somlyó várához tartozó birtokokból, elszakítva azokat Somlyó várától, mint amilyen Wylak, Swdad és Miklós nevű testvéreinek, Zeech birtokot pedig Lászlónak és Péternek adományozták, amint ezt az erről szóló adományozó oklevelek tanúsítják, azokat továbbra is meghagyták azok kezén. Vállalta Simon mester, hogy Anna úrnőt és utódait minden törvényes támadóval szemben a saját költségén és fáradozásával fogja megvédeni a neki átadott javakban; ha ezt nem tudná teljesíteni, hasonló értékű más javakat köteles adni Anna úrnőnek és utódainak többi birtokjavaiból. Ha valamelyik fél titokban a megegyezéssel ellentétes tartalmú oklevelet tartana magánál, az ily oklevelek egyszer s mindenkorra érvénytelenekké válnak, kivéve csupán a király két oklevelét: az egyik, amelyben a király utasítja Simon mestert, hogy a birtokok átadásáról szóló budai káptalani oklevél másolatát Szent György nyolcadáig köteles átadni Anna úrnőnek, a másikban pedig Anna úrnő (a többi hiányzik). A dátumból, mint az elején jeleztem, csak ennyi: Datum. Ez vezethette félre az oklevélnek időrendi elrendezőjét, midőn az oklevelet II. Lajos oklevelei közé sorolta és dátumként ezt írta a borítékra: 1520. körül. (Keltezése: 1351. december 06.) Másolat, régi jelzete: Comitatus Krasznensis, Cista Krasznensis, Fasc. 1. N-o. 25. - Regeszta forrása: OL regeszta LAJOS 1 KIRÁLY