secundo die festi pentecostes. Az erdélyi káptalan bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Bewlein-i Forro Miklósnak a fia, András, meg Bewlein-i Forro Mihálynak a fia, László, másrészt Haparthon-i Forro Balázs, amikor András magára vállalta apjának: Forró Miklósnak és testvérének: Forro Jánosnak a terhét, a nevezett László pedig ugyancsak apjának: Forro Mihálynak és testvérének: Forro Györgynyek a terhét, élő szóval bejelentették, hogy mivel nevezett szüleik: Miklós és Mihály a fehérmegyei Zwnyoghzeg birtokan lévő birtokrészt, amely őket, de a nevezett Forro Balázst is egyforma joggal illette, amely még osztatlan volt közöttük, anélkül, hogy Balázst megkérdezték volna, örök áron eladták, de a pénzt csak ők ketten vették fel, amely eladáshoz később Balázs is hozzájárult, azért most fiaik: András és László a Haporthon birtokban lévő, őket és a nevezett Balázst egyforma joggal illető, még osztatlan birtokrészt az előbbi Zwnyogzeg-i birtokrész fejében átadták Balázsnak és utódainak, semmi jogot sem tartván fenn abban maguknak és vállalván, hogy Balázst és utódait annak a tulajdonában mindenkivel szemben a saját költségükön fogják megvédeni. De ha Balázs utódok nélkül találna meghalni, akkor a nevezett Forro András, László, János és György azt a birtokrészt csak 60 arany forint ellenében válthatják meg Balázs nőági leszármazottaitól. - Venerabilibus dominis Francisco preposito, Bartholomeo cantore absentibus, Udalrico custode et Dionisio de Gyalw decano aliisque canonicis. Eredeti, hártya. Pecsét nem látszik rajta. Régi jelzete: Centuría A N-o 30.– Regeszta forrása: OL regeszta ERDÉLYI KÁPTALAN